A rendezvény házigazdái: Korózs András, a MEOE és Gémesi György, a MÖSZ elnöke 

Dr. Gémesi György, a MÖSZ és Korózs András, a MEOE elnöke köszöntője után Márton Attila, a MEOE ügyvezetője mutatta be az idén 113 éves, 10 ezer tagot számláló, egyetlen országos lefedettséggel működő kutyatenyésztői egyesület tevékenységét, az önkormányzatokkal való együttműködését, majd a 2013-as budapesti kutya világkiállításról beszélt.

Simó Gergely mesterkiképző arra hívta fel a figyelmet, hogy az ismert származású, értékes génállománnyal rendelkező kutyák tenyésztőinek is meg kellene kapniuk azokat az ebrendészeti hozzájárulás fizetésével kapcsolatos kedvezményeket, amelyek a menhelyekről kihozott kutyák gazdáit megilletik.

Dr. Gönci Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke az állatvédelmi törvény megalkotásáról elmondta: az Országgyűlés elé egy kiváló tervezet került, amit különböző módosító indítványokkal sikerült „szörnyszülötté" tenni. Mindemellett kifogásolta, hogy az OGY bizottsági viták során a szakmának már nincsen beleszólási joga a tervezet további sorsába. A gazdátlan ebek sorsának rendezésével kapcsolatban követendő példának nevezte a több településen már sikeresen bevezetett mikrochipes jelzőrendszert, ami azonban csak naprakész nyilvántartással együtt hatékony. Véleménye szerint az ebadó nem elégséges az ebrendészeti feladatok finanszírozására, ezért a legtöbb településen nem is vetik ki.

Dr. Ódor Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja előadásában kifejtette: az állatvédelmi törvény többek között a rendtartásban, a felelős állattartás elterjesztésében, és a lehető legnagyobb védettségi szint elérésében szeretett volna segítséget nyújtani az önkormányzatoknak. Munkájukat mindvégig a jó szándék vezette, ami azonban néhol - például a menhelyről kihozott kutyák, joghézagot teremtő ebadó-mentessége esetében - amatőrizmussal párosult.

Dr. Harsányi Krisztián, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának munkatársa a honi állatvédelem fejlődését mutatta be 1279-től napjainkig, ismertette a jelenleg hatályban lévő jogszabályokat, majd külön kitért a kóbor kutyák okozta közbiztonsági és közegészségügyi problémákra. A gondok nagyságát szemlélteti, hogy a kóbor ebek száma százezresre tehető, közülük évente 28-30 ezer érkezik az önkormányzati ebrendészeti telepekre, ahonnan minden második új gazdához, minden harmadik elaltatásra kerül.

Dr. Koleszár István állatorvos, a REX állatotthon vezetője a civil állatvédelem hazai helyzetét ecsetelte, különös tekintettel a kóbor állatok számának csökkentésére, majd bemutatta az egyesület által, Újpesten alapított Állatszigetet, ahol a gyerekek természetes életkörülményeik között találkozhatnak az állatokkal, s fogadhatják örökbe azokat.

Szintén a gyermekkori szemléletformálásra hívta fel a figyelmetHalász Árpád kutyakiképző, a gödöllői kutyaiskola vezetője. Az intézmény munkatársai - Gödöllő önkormányzatával együttműködve - a város oktatási intézményeiben igyekeznek bemutatni a felelős állattartás alapjait. Munkálkodásuknak köszönhetően, az óvodásoktól a gimnazistákig számos gyermek megismerkedett már a kutyák „nyelvével", jeleivel, amivel számos harapásos baleset megelőzhető. Halász Árpád kitért a pedagógusok felelősségére is, akiknek szintén tisztában kellene lenniük az állatok viselkedési formáival, hogy megvédhessék a rájuk bízott gyerekeket.

Dr. Pozsonyi Anikó, a MEOE jogtanácsosa a kedvtelésből tartott állatok tartását, tenyésztését és forgalmazása kapcsán született 2010-es kormányrendelet önkormányzati vonatkozásait ecsetelte. A törvény megalkotásával egyszerűbbé vált a települések feladata, csak az abban foglaltakat kell alkalmazniuk a helyi problémás esetekre.

Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere számára csalódást okozott az állatvédelmi törvény módosítása, amely előtanulmányok, illetve a szakmával és az önkormányzatokkal való, megfelelő egyeztetés nélkül született. Mint mondta, jobban át kellett volna gondolni az állattartástól való eltiltás kérdését, mert az önkormányzatoknak nincsenek meg az ehhez szükséges eszközei, s egy törvény mit sem ér a szankciók alkalmazásának lehetősége nélkül. A MÖSZ elnöke szerint a legnagyobb kihívást az állatok összeírása jelenti, amit nagyon nehéz lesz a megadott időre végrehajtani a költségek nagysága és a szükséges források ismerete nélkül. Annyi bizonyos: a hatezer forintos ebadó nem lesz elegendő. A törvény sürgősen korrekcióra szorul, ehhez az érintettek összefogására szükséges. Az önkormányzatok készek a párbeszédre a legjobb megoldás megtalálásához. 

Utolsó megszólalóként Dr. Apáti István, az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának jobbikos alelnöke azokat a tapasztalatait ismertette, amiket három éve, Kocsord jegyzőjeként szerzett, a község kutyáinak összeírásakor. Apáti István véleménye szerint az állatvédelmi törvény sokak által várt végrehajtási rendelete nem jelenthet megoldást, a törvény átfogó módosítása van szükség. 

Végezetül Dr. Gémesi György és Korózs András összegezték az elhangzottakat, még egyszer kiemelve az érintettek összefogásának és a törvény kritikus pontjai módosításának szükségességét.

MP