A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Az önkormányzati szövetségek szerepe a visegrádi országokban" címmel, valamint az „Együtt a NATO-ban" című projektzáró ünnepséggel egybekötött kétnapos konferenciát rendezett 2013. április 18-19-én, a Gödöllői Királyi Kastélyban. A V4 önkormányzati szövetségek elnökségi tagjai, a Külügyminisztérium vezető képviselői és Roman Kowalski lengyel, Helena Bambasová cseh és Imants Viesturs Lieģis, lett nagykövet részvételével tartott rendezvényen jelentős előrelépés történt a visegrádi országok önkormányzati szövetségeinek együttműködésében, és ez a találkozó volt a Külügyminisztérium támogatásával megvalósult „Együtt a NATO-ban" című MÖSZ projektzáró rendezvénye is.

Roman Kowalski lengyel nagykövet ismerteti a V4-es lengyel elnökség ideje alatt elért eredményeket

A konferencia első napjának első felszólalója, Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete a Visegrádi Csoport Lengyel Elnöksége során elért eredményeket ismertette a hallgatósággal, majd az 1917-ben alakult, a második világháború után feloszlatott és 1991-ben Poznanban újjászervezett, jelenleg 303 várost - a lengyel lakosok 75 százalékát - tömörítő Lengyel Városok Szövetségének tevékenységéről beszélt. Kiemelte a szakértői- és lobbi tevékenységet, a közvélemény-kutatások végzését, illetve az Alkotmánybírósághoz jogorvoslatért forduló városok támogatását.

Hasonlóan nagy múltú és nagy létszámú szervezet a Cseh Községek és Városok Szövetsége is, amely még az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1907-ben alakult, ma pedig 2500 ezres tagsággal rendelkezik - mutatta be Csehország legnagyobb önkormányzati érdekszövetségét Robert Zeman, a Cseh Önkormányzatok Szövetsége (SMO CR) Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke. A szervezet kiterjedt tevékenységi körébe a jogszabályalkotás véleményezése és az uniós szervezetekben való részvétel éppen úgy beletartozik, ahogy a polgármesterek és az önkormányzati képviselők továbbképzése is.

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulását (ZMOS) Ján Oravec párkányi, és István Zachariaš szepsi polgármester képviselték a konferencián. A ZMOS Szlovákia legnagyobb önkormányzati érdekképviseleti szerveződése, amely 1990-ben alakult és az ország településeinek 95 százalékát tudja tagjai között. Részt vettek az Alkotmány előkészítésében és módosításaiban, a szlovák vízi közmű vagyon tulajdoni viszonyának rendezésében, s egy uniós projekt segítségével sikerült minden szlovákiai települést internetes hozzáféréshez juttatniuk.

A beszámolókból kiderült, hogy rengeteg hasonlóság van a visegrádi országok önkormányzatait érintő nehézségek között. Csehország és Szlovákia településszerkezete még a Magyarországinál is széttagoltabb, még több a néhányszáz fős kistelepülés, és ugyanúgy nehézséget okoz ezek megfelelő szolgáltatásokkal való ellátása, mint nálunk. Kisebb központosítási, összevonási törekvések a falvakat illetően náluk is vannak, de a helyiek lokálpatriotizmusa egyelőre erősebb a gazdasági kényszerítő erőknél. Szlovákiában szintén napirenden van az állam és az önkormányzatok közötti faladat- és forrásmegosztás kérdésének újratárgyalása, s felmerült a közoktatási intézmények visszaállamosításának gondolata is.

Az önkormányzati szövetségek egyik országban sem kapnak állami támogatást, kizárólag tagdíjaikból élnek, de sokkal egységesebbek, mint hazánkban, így érdekérvényesítő képességük is sokkal hatékonyabb.

A Magyar Önkormányzati Szövetséget dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke mutatta be, ismertetve a tevékenységet, célokat és a partnerségi együttműködést. A Szövetség immár két évtizede szervezi meg a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját a Kárpát-medence magyar polgármesterei számára és fontos szerepe volt az adósságkonszolidáció létrejöttében is. Felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban jelenleg nem folyik érdemi érdekegyeztetés, a kormány inkább csak tájékoztatja a szövetségeket. A hatékony érdekvédelem egy második parlamenti kamara, vagy egy, a mai szövetségeket összefogó ernyőszervezet létrehozásával képzelhető el, de csak e szervezet jogosítványainak tisztázása után.

A konferencia másnapján Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az 1989-ben alakult, jelenleg 18 - felerészben uniós - tagállamot magában foglaló Közép-európai Kezdeményezés (KEK) és az 1991-ben létrejött Visegrádi Együttműködés (V4-ek) tevékenységéről, s az eltelt évek során szerzett tapasztalatokról számolt be, majd a Magyar V4 Elnökség (2013 - 2014) keresztféléves külső és belső prioritásairól beszélt. A belső célok között a Visegrádi Csoport népszerűsítését, az energiahatékonyság növelését és a képzett munkaerő nyugatra vándorlásának megállítását, míg a külsők közül a keleti partnerség erősítését és a nyugat balkáni országok integrációjának elősegítését emelte ki. Elmondta továbbá, hogy a Külügyminisztérium 2013-at Közép-európai Évnek hirdette meg.

Szilágyiné Bátorfi Edit, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese, a V4 nemzeti koordinátora a KEK és a Visegrádi Csoport pályázati lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A Visegrádi Alap elsősorban kulturális együttműködések, tudományos, kutatói, oktatási, művészeti tevékenységek támogatását szolgálja, de nagy súlyt helyez a keleti-európai és nyugat-balkáni országok felzárkóztatására is, ami a közép-európai régió fontos gazdasági és biztonságpolitikai érdeke. A KEK együttműködési alapjánál elsősorban fejlesztési és tudás-csere programokra lehet pályázni.

Imants Viesturs Lieģis, Lettország nagykövete, korábban NATO nagyköveti posztot is betöltve beszélt arról, miért is fontos országa számára, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja lett. Lettország 1918-ban nyerte el függetlenségét, majd 1940-től ismét elvesztette, előbb a szovjet, aztán a német, majd a második világháborút követően ismét a szovjet megszállásnak köszönhetően. A Szovjetunió felbomlása után 1991-ben visszaszerezték ugyan függetlenségüket, de a biztonságérzetük csak a NATO-hoz történt 2004-es csatlakozásukat követően lett maradéktalan.

A gyertes gödöllői diákok, felkészítő tanárukkal és Gémesi Györggyel, a MÖSZ elnökével

A lett nagykövet előadása után került sor a Külügyminisztérium támogatásával megvalósult „Együtt a NATO-ban" című MÖSZ projekt értékelésére és záró ünnepségére, a projektben résztvevő hat gödöllői középiskolás diákcsoport által a „NATO diákszemmel" biztonság témakörben készített videóklippek bemutatására és a vetélkedőt is magában foglaló verseny eredményének kihirdetésére. A szakmai zsűri döntése alapján a fődíjat a Török Ignác Gimnázium 12/D osztályának csapata nyerte, akik idén Brüsszelbe utazva a NATO székhelyét és uniós intézményeket is meglátogathatnak majd. A Gödöllői Református Líceum 11/B osztályának San Benedetto csapata és a Török Ignác Gimnázium 11/C osztályának csapata különdíjban részesült: egy-egy hosszú hétvégét tölthetnek Balatonlellén júniusban.

Marosfi Gábor, Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztályának szakmai tanácsadója gratulált a csapatoknak a kvízkérdések megválaszolásánál, a szimulációs gyakorlaton és a videóklippek készítésénél nyújtott teljesítményükhöz. „Itt mindenki győztes volt" - fogalmazott - és nemcsak a csapatok, hanem a minisztérium is, mert a diákokkal való együttműködés sokat segített számukra a NATO-val kapcsolatos hírek, események későbbi kommunikálásában, a politikai és katonai szövetség tevékenységének minél szélesebb körű megismertetésében.

Végezetül a MÖSZ elnöke - a jelenlévők egyetértésével - javasolta, hogy a Visegrádi Csoporton belül alakuljon egy önkormányzati együttműködési platform és a magyar V4 elnökség keretében rendezzenek egy közös konferenciát Gödöllőn a V4-es országok önkormányzati érdekszövetségeivel és azok tagtelepülései vezetőinek részvételével.

Letölthető tartalmak:

Prőhle Gergely: Közép-Európai év - Két elnökség egy évben (V4, KEK) pptx  

Szilágyiné Bátorfi Edit: Közép-Európai év, V4 kormanyzatok, önkormányzatok, civilek pptx