Határon túl

ARAD-Tornya

-A pécskai önkormányzatban helyet foglaló két szerb nemzetiségű tanácsos kezdeményezésére és az RMDSZ-es Bölöni György határozott támogatásával  bejáratánál. Írja románul, magyarul és szerbül.

A költségeket a Pécskai Polgármesteri Hivatal állta.

(irházi)
Nyugati Jelen www.erdely.ma

Változnak a romániai vezetékes számok

2008. május 3-tól az összes romániai vezetékes telefonszám tíz számjegyből fog állni. Belföldi hívásoknál vezetékes hálózatban az eddigiektől eltérően megyén belül is tárcsázni kell majd hívások során az országos előszámot.

Változik emellett a közérdekű telefonszámok, így például a rendőrség, csendőrség és más közérdekű szolgáltatások hívószáma is, ezek elé tárcsázni kell majd az 1-es számjegyet is. Változatlan marad azonban a mentőszolgálat jelenlegi hívószáma - a 112 sűrgösségi értesítő. Az intézkedés jövő év szeptemberétől lép végérvényesen életbe

Pótfelvételi lesz a Partiumi Keresztény Egyetemen ősszel

A Partiumi Keresztény Egyetem sikerszakjain - a menedzsment és a turisztika, valamint a reklámgrafika - máris beteltek a helyek. A nagyváradi magyar tannyelvű egyetemen a szociológia, a szociális munkás, az angol, a német, a román, a zenepedagógia és a vallástanári szakokon maradtak még betöltetlen helyek. Ezekre az egyetem szeptember folyamán ír ki újabb beiratkozást, illetve felvételi vizsgát.
(www.kronika.ro)

2007. 07. 18.

Több helyet kínálnak a Partiumi Keresztény Egyetemen

Ezen a héten iratkozhatnak be a sikeresen érettségizők a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre, ahol 525 helyet kínálnak a végzősöknek. A magyar tannyelvű felsőoktatási intézményben 12 szakra lehet beiratkozni, és ugyanitt jelentkezhetnek azok a diákok is, akik a Debreceni Egyetem Nagyváradra kihelyezett mezőgazdászmérnök-képző tagozatára szeretnének bejutni.

A felvételi vizsga lebonyolítása szakonként változik: egyes szakokon az érettségi és a középiskolai eredményeket veszik figyelembe, míg például a reklámgrafika szakon képzőművészeti jártasságukat is bizonyítaniuk kell a beiratkozóknak. A meghirdetett helyek zöme tandíjmentes, de léteznek csökkentett tandíjas és tandíjköteles helyek is.

„A bolognai folyamat eredményeként jövőre két évfolyam végez tanintézetünkben: egyszerre végeznek a negyed- és a harmadévesek. Ez az oka annak, hogy a folytonosság biztosítása végett megemeltük a helyek számát 525-re" - nyilatkozta Tolnay István, az egyetem tanszékvezetője. A turisztika és a menedzsment szakok kivételével az egyetem minden szakán államvizsgáztak a diákok; a bizottságok bukaresti és temesvári egyetemekről érkeztek Nagyváradra.

„Eredményes munkánkat az is bizonyítja, hogy az államvizsgán minden hallgatónk sikeresen szerepelt" - említette büszkén Tolnay. A szociális munkás és vallástanár szak végzősei Kolozsváron államvizsgáztak, szintén teljes sikerrel. A turisztika és a menedzsment szakok végzősei e hónap végén államvizsgáznak.

Az Oktatási és Kutatási Minisztérium felsőoktatási intézeteket minősítő szakbizottsága az elmúlt héten újabb szakot ellenőrzött a Partiumi Keresztény Egyetemen; a filozófia szak jó minősítést kapott. Az egyetem által benyújtott akkreditációs kérést a szenátus tanügyi bizottsága elfogadta; a plénum szeptember 26-áig dönt az ügyben, a képviselőház pedig valószínűleg októberig határoz a kérés sorsáról.

Az elmúlt hét utolsó napjaiban a Partiumi Keresztény Egyetemre látogatott a magyar Miniszterelnöki Hivatal és a finanszírozást lebonyolító Kolozsvári Programiroda küldöttsége is, a magyar kormány által nyújtott anyagi támogatás felhasználását ellenőrizni.

Tolnay István elmondta, felhívták a vendégek figyelmét arra, hogy az egyetemnek a továbbiakban is szüksége van a magyar állam költségvetési támogatására; azt szeretnék elérni, hogy a finanszírozás egyenletes és folyamatos legyen, hogy terveiket véghez tudják vinni. Hat évvel ezelőtt a magyar kormány évente 2 milliárd forinttal támogatta a romániai magyar felsőoktatást a Sapientia Alapítványon keresztül. Az összeg azóta 1 milliárd forintra csökkent, a diáklétszám pedig megháromszorozódott.
(www.kronika.ro)

Továbbképzések határon túli magyar pedagógusoknak

Tizenegy tanfolyamon összesen 344 határon túli magyar pedagógus kapcsolódhat be a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium által támogatott és a Balassi Intézet szervezésében megvalósuló továbbképzésekbe a nyár végéig - közölte a szaktárca az MTI-vel.

A határon túli pedagógusok a kedvezménytörvény alapján magyarországi felsőoktatási és pedagógiai intézmények, egyesületek sokszínű kínálatából választhatnak. A kurzusok olyan témákat érintenek, mint az előadói kompetenciák fejlesztése, az eredményes tanítás módszertana, professzionális vezetés, pszichológiai eljárások az osztályfőnöki munkában, gyermekközpontú pedagógiák, valamint a zenei képességfejlesztő játékok.

A héten kezdődött és a nyár végéig tartó egyhetes továbbképzések a 30 órás szakmai rész mellett gazdag szabadidős programokat is kínálnak, és lehetőséget nyújtanak a Kárpát-medence különböző országaiból érkezők számára a tapasztalatcserére, egymás gondjainak, eredményeinek megismerésére is - olvasható a tárca közleményében.
(Népújság - erdely.ma)

2007. 06. 25.

Kisebbségek az Európai Unióban című konferencia zajlott Marosvásárhelyen

Milyen jövő vár az etnikai kisebbségekre az Európai Unióban, illetve milyen változást hozhat az uniós státus a nemzetállamok és a kisebbségek viszonyában? - ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kisebbségek az Európai Unióban című konferencia résztvevői. A kétnapos marosvásárhelyi rendezvényt - amelyen politikusok, civil szervezetek és a hazai kisebbségek képviselői vettek részt - nyolcadik alkalommal szervezte meg a Bernády György Közművelődési Alapítvány.

Tartózkodó európai politikusok

A konferencián Kelemen Atilla RMDSZ-képviselő brüsszeli tapasztalataiból kiindulva a romániai magyarok sajátos helyzetéről beszélt. Példázatként elmesélte, hogy egyszer a román politikusok nem hívták magukkal vacsorázni, feltételezve, hogy inkább a magyar politikusokkal tart. A magyarországi képviselők viszont azért nem hívták, mert romániai létére úgy vélték, inkább a románokkal töltené az estét.

Kelemen azt rótta fel az európai politikusoknak, hogy bár nyilatkozat szintjén támogatják a kisebbségek jogtörekvéseit, valójában igen tartózkodóak, amikor tényleges lépéseket kell tenni egyik-másik közösség ügyében. Ezt a magatartást szerinte az európai társadalmakban is tetten érhető alvó-titkolt nacionalizmus táplálja. Úgy vélekedett, amíg a nacionalizmus a szavazatszerzés egyik eszköze marad, addig nem várható a kisebbségi kérdés megfelelő, európai szintű rendezése.

Markó Béla RMDSZ-elnök a témakör egyik nagy megválaszolatlan kérdéseként említette, hogy az államok belügyeibe való beavatkozást jelent-e az, hogyha az Unión belüli nemzetállam a szomszédos országban élő kisebbség helyzetén szeretne javítani? „El kell fogadni, hogy egy ország érdeklődik, javítani próbál azok helyzetén, akik kisebbségként egy másik államban élnek" - fogalmazott Markó, aki szerint a kisebbségek négy fontos eszközzel rendelkeznek az Unióban érdekeik érvényesítésére: a soknyelvűség, a regionalizmus felértékelődése, a nemzetrészek határok nélküli együttléte, valamint az Európai Unió kisebbségpolitikája.

Ellentmondó uniós elvek

Lévai Katalin, Magyarország európai parlamenti képviselője kifejtette, az európai uniós integrálódás előtt álló országoknak szigorú követelményeknek kellett megfelelniük a kisebbségek ügyében, ám a csatlakozás után már nem figyelik annyira, hogy az illető állam mennyire tartja tiszteletben a kisebbségek jogait.

„A kisebbségek ügyét ki kell emelni a politikai csatározásból" - hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő. A konferencián felmerült az európai és nemzeti jogok egymáshoz való viszonyulásának kérdése, a nemzeti kisebbségek védelme az EU-ban, valamint az egyéni és kollektív jogok problematikája. Markó Attila államtitkár a kisebbségi kérdés intézményesített megoldásának fontosságát, illetve a politika mellett a civil társadalom szerepét hangsúlyozta a kisebbségi kérdések kezelésében.

Borbély László miniszter, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta: közel 18 éve beszélünk a kisebbségi problémáról, ennek ellenére nem veszítette aktualitását a kérdés, annál is inkább, mivel az EU-csatlakozást követően új lehetőségek nyíltak a nemzetiségek előtt. Borbély úgy értékelte, a kisebbségi közösségeknek közösen kell tenniük azért, hogy a kisebbségpolitikai szempontból is igen sokszínű uniós tagállamok közös nevezőre jussanak a kisebbségi jogok tekintetében.
(Antal Erika - www.kronika.ro)

2007. 06. 22.

Bukarest - Külföldi Kulturális Intézetek éje

Először szervezik meg Romániában a Külföldi Kulturális Intézetek éjszakáját, a rendezvény a bukaresti Magyar Kulturális Intézet kezdeményezésére jön létre - jelentették be a fővárosban.

A Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Beke Mihály András elmondta, hogy az eseményt a Román Kulturális Intézet támogatja. Az elképzelés a világszerte népszerű múzeumi éjszakák mintájára született. A június 22-ről 23- ára virradó éjszaka este hat óráról reggelig a bukarestiek 10 kulturális intézetben válogathatnak az európai kultúra kínálatából: koncerteket hallgathatnak, filmeket, kiállításokat, tánc- és egyéb előadásokat tekinthetnek meg, műveltségi vetélkedőkön vehetnek részt, valamint nemzeti ételkülönlegességeket kóstolhatnak.
(Népújság)

2007. 06. 19.

Erdélyi produkciók a balatonfelvidéki Művészetek Völgyében

Számos erdélyi művész kapott meghívást idén Magyarország egyik legnagyobb nyári fesztiváljára, a július 27-augusztus 5. között Balatonfelvidéken zajló Művészetek Völgyébe. Az összművészeti fesztivált tizennyolc évvel ezelőtt környezetvédők és a festői szépségű régió falvaiban otthont találó művészek, értelmiségiek kezdeményezték.

Az első években családias hangulat, színvonalas programsorozat jellemezte - az utóbbi máig érvényes, de az események száma megsokszorozódott. Az idei, öszszesen 41 helyszínt talán be sem járhatja a völgylátogató, aki a párhuzamosan futó 1200 esemény közül válogathat. A hat „hagyományos" völgytelepüléshez - Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend, Monostorapáti, Pula, Öcs - Nagyvázsony saját programokkal is csatlakozik, és a szervezők több százezer érdeklődőre számítanak.
Két éve Erdély volt a „völgyvendég" a gyergyószárhegyi alkotóközpont szervezésében, főként székelyföldi fellépőkkel.

Tavaly csángófesztivál és különböző népművészeti programok képviselték a hazai kultúrát, ezúttal pedig a budapesti székhelyű Égtájak Irodát kérték fel a határon túli, illetve az erdélyi produkciók válogatására. Horváth Ilona, az Égtájak Iroda munkatársa lapunknak elmondta, elsősorban szabadtérre alkalmazható előadásokat hívtak meg, több kulturális intézmény - köztük a kolozsvári Tranzit Ház, a sepsiszentgyörgyi és a csíkszeredai színház, a Hargita Megyei Kulturális Központ - ajánlatait figyelembe véve. A taliándörögdi Klastromszínpad szinte kizárólag a határon túli produkcióknak ad helyet, egyedi arculatának kialakítását sepsiszentgyörgyi fotóművészekre bízták a szervezők. A színpadot egy nagyméretű, a Kárpát-medence jellegzetes tájait, épített örökségét bemutató felvételekből készített fotómontázs díszíti majd.

A hivatásos társulatokat a Csíki Játékszín képviseli a Hegedűs a háztetőn című musicallel, valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtagozata a Szegény ördög című előadással. Tartanak régizenei napot a sepsiszentgyörgyi Codex és a kolozsvári Passamezzo együttes részvételével, továbbá jelen lesz több világzenei, valamint dzsesszzenekar: a bukaresti Slang, a sepsiszentgyörgyi Snaps Vocal-Band és a Fabatka, valamint a marosvásárhelyi Zakusca.

Könczei Árpád Színház és zene című koncertjével vendégszerepel a fesztiválon, a csíkszeredai Tündérground pedig nem a határon túli rendezvények helyszínén, hanem az öcsi világzenei színpadon koncertezik.

A Művészetek Völgye egy napján a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar fiatalok 12. találkozójára érkező műkedvelő csoportok mutatkoznak be. A közel hétszáz fellépő közül sokan erdélyi együttesek tagjai: meghívást kapott a kolozsvári Szarkaláb, a székelyudvarhelyi Kékiringó, a balánbányai Ördögborda és a csíkszentdomokosi néptánccsoport, valamint a sepsiszentgyörgyi Szerenád Kamarazenekar.
(Rostás-Péter Emese - www.kronika.ro)

2007. 06. 15.

Magyar kulturális rendezvénysorozat Nagyszebenben

Ars Hungarica címmel a HÍD - Szebeni Magyarok Egyesülete szervezésében 2007. augusztus 19-26. között magyar hetet tartanak Nagyszebenben. A rendezvény része a Nagyszeben 2007 - Európa Kulturális Fővárosa programnak.

Serfőző Levente, az egyesület elnöke a Krónikának elmondta, a rendezvénysorozattal a magyar kultúrát kívánják népszerűsíteni. Mindegyik nap jelentős, Nagyszebenhez kötődő személyiségeknek állít emléket: augusztus 19-én Borsos Miklós-napot tartanak, a neves festőművész 1906-ban itt született; lesz továbbá Nyírő József-nap - az író a város római katolikus hittantanára volt, Barabás Miklós-nap, amelyen a Nagyszebenben gyakran vendégeskedő festőművészre emlékeznek a szervezők, továbbá a nagyszebeni díszlettervező és textilművész Bodor Máriáról elnevezett nap, valamint Kós Károly-nap - az építész gyerekkorában több évet töltött a városban. Petőfi Sándor a szabadságharc idején szállt meg Nagyszebenben - az ő neve is fémjelez egy napot a hétből, akárcsak Bartók Béláé, akinek egykori nagysikerű hangversenyére emlékeznek így a szervezők.

Az első két nap ünnepi istentisztelettel, illetve szentmisével kezdődik augusztus 19-én Borsos Miklós, 20-án Szent István emlékére. A továbbiakban reggelente a Thália Terem ad helyet az Ars poetica irodalmi kávézónak, a Petőfi-park pedig lovasbemutatónak és népművészeti, kézműves-kirakodóvásárnak. Az állandó programok mellett számos koncert, előadás várja az érdeklődőket: Sebestyén Márta Nyitva látám mennyeknek kapuját... című műsora, A Kolozsvári Állami Magyar Opera Bartók-előadása, A kékszakállú herceg vára, Eperjes Károly rendhagyó zenés-irodalmi műsora, valamint Visky András A szökés című drámája, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat előadásában. A meghívottak között szerepel a Ghymes együttes, a Kaláka, a Magyar Állami Népi Együttes, Rúzsa Magdi, a Neoton Família, a Nox és az Edda.

(Antal Erika, www.kronika.ro)

2007. 06. 07.

Szabó Gyula-emlékház készül

Bodzabokrokkal övezett út visz az út a Kis-Homoród mentén a kiváló prózaíró Szabó Gyula szülőfalujába, Homoródalmásra. A Gondos atyafiság, A sátán labdái, a Húgom, Zsuzsika és további regények, megrendítő novellák, elbeszélések szerzője immár harmadik éve távozott el közülünk, emlékét azonban szépen vigyázzák a faluban. Halálának első évfordulóján kopjafát állítottak a sírjánál, a második évfordulóra Tordai Árpád tanár rövid színdarabot írt a Gondos atyafiságból, amelyet az iskola diákjai mutattak be. „A többi műve alapján is szeretnék további színműveket írni, hogyha már nem olvassák az emberek, legalább a színpadról ismerjék meg munkásságát" - magyarázza a homoródalmási Tordai Árpád, felismerve, hogy az almásiaknak nemcsak tudniuk kell róla, hanem ismerniük is kell Szabó Gyulát. A falubeliek bevallják: „Gyula bácsi írogatott, mi meg nemigen olvasgattunk", de akik személyesen ismerték, ennyivel nem elégszenek meg. Az idei falunapok keretében, szeptemberben egy Szabó Gyula-emlékszobát szeretnének avatni. A gondolat szárba szökkenni látszik: már kiválasztották a falu legrégebbi parasztházát - mivel az író szülőháza már nem a családé - , így ezt a 17. század közepi, régi kék házat rendeznék be. Nemrégiben jártak Almáson Szabó Gyula gyermekei, akik a polgármesterrel is megbeszélték, édesapjuk mely személyes tárgyait vinnék oda. Jelenleg az ingatlan telekkönyvi tisztázása folyik, a megyei tanács pedig ígéretet tett, hogy megvásárolja a házat, amelynek alsó végénél két métert fognak hagyni a bejárathoz, a mostani udvar felől egy egyméternyi terület lesz. A közeljövőben felméréseket végez egy budapesti néprajzos és egy kolozsvári építész e régi kőházon, amelyhez egyenesen visz a falu közt vezető Fő út. A köztudat szerint a ház egykor osztrák tisztek szálláshelye volt, így nem véletlen, hogy az utca ma is német utcaként ismeretes. Szem elől téveszteni semmiképp sem lehet, így bárki, ha Homoródalmáson jár majd, kalapot emelhet Szabó Gyula előtt, aki életében nem sok dicséretet kapott. Akit kifelejtettek a Romániai Írószövetség érdemnyugdíjasainak listájáról is, igaz, Hargita Megye Tanácsa többévi készülődés után, 2004-ben, élete utolsó nyarán kitüntette életművéért. Szép díjátadási ünnepséget tartottak a faluban, ahol Szabó Gyula elmondhatta: „jó érzés, hogy az embert épp a szülőhazájabeliek becsülik meg leginkább, akiket ő maga mindenekelőtt becsül. (...) Csaknem olyan ez, mint amikor a szerelem viszonozva van". És a további megbecsülés szép jele lehetne ez az emlékház, ahol elhelyezhetnék Gyula bácsi íróasztalát, kéziratait, A sátán labdáit ábrázoló festményt, egy sorozatot a könyveiből és különböző személyes tárgyait.

A falra Szabó Gyula-idézetek és családi képek kerülnének, mindezt különböző muzeális értékű tárgyak egészítenék ki, így tájház-jelleget is kapna az épület. Csupán az anyagi támogatásra várnak, hogy hozzálássanak a ház meszeléséhez, a kerítéscseréhez, de a tető és a padló javítása is felmerül. Tordai Árpád tanár úr vallja, az iskola előtt jól elférne két szobor: egyik felől az iskola névadóját, Dávid Ferencet, vele szemben pedig egy Szabó Gyulát ábrázoló szobor. Mint mondja, a kultúrház is felvehetné a Szabó Gyula Művelődési Ház nevet, de egyelőre az emlékház van készülőben. Így, aki olvasmányélményei közt kutatva nem talál Szabó Gyula-szobácskát, betérhet majd ebbe a homoródalmási házba.
(Antal Ildikó, Hargita Népe)

Felelősség a magyar nyelv iránt

Az anyanyelvhasználat közügy - hangzott el hét végén az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) kovásznafürdői ünnepi rendezvényén, amelyen az egyesület fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte. Az AESZ alapítására 1992-ben a Kovásznán szervezett Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő adott alkalmat, amelyet azóta is évente megtartanak. A versenyen idén 12-12 általános és középiskolás csapat vett részt Erdélyből és a Partiumból.

A vetélkedőt követő ünnepi tanácskozáson a Városi Művelődési Házban Péntek János egyetemi tanár, az AESZ elnöke köszöntötte a jelenlévőket, köztük Tárnok Gyöngyit, a Magyar Köztársaság csíkszeredai Főkonzulátusának képviselőjét, Bánházi Emokét, az Oktatási Minisztérium tanácsosát, Nagy L. János szegedi egyetemi tanárt, illetve Zsigmond Győzőt, a szövetség alapító elnökét. Előadásában Péntek János aggasztó jelenségként említette, hogy a beszélők számát tekintve az elmúlt évtizedekben folytatódott a magyar nyelv néha ijesztő regressziója, így húsz év alatt kétmillióval apadt a világ magyarsága, ám ennek ellenére a Kárpát-medencében még mindig a magyar nyelvet beszélik legtöbben.

A tanácskozáson elhangzott, még a Székelyföldön többségben élő magyarság sem érzi szükségét annak, hogy használja anyanyelvét. Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke példaként említette, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőségen nincsenek magyar feliratok, holott az intézménynek pozitív precedenst kellene teremtenie. Péntek János elnök szerint az AESZ-nek nincsen hatósági jogköre, hogy megakadályozzon magyar nyelvi rontásokat, viszont ebben óriási felelősségük van a politikusoknak, intézményvezetőknek, illetve az önkormányzati elöljáróknak. „Ha a finn példát vesszük figyelembe, akkor Erdélyben nyugodtan lehetne hivatalos nyelv a magyar" - mondta Gazda József író, alapító tag, aki a nyelv iránti egyéni és közösségi felelősségvállalást emelte ki, és azt hangsúlyozta, hogy a politikusok felelőssége is, hogy ne szoruljon háttérbe a magyarnyelv-használat. A tanácskozáson szó esett a magyar szakiskolások nyelvének romlásáról, a sajtóval, az egyházzal való kapcsolat megerősítéséről, és arról, hogy van még tennivaló bőven a magyar nyelv oktatásának terén.

Az ünnepi rendezvény keretében megszervezett Korösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőn több díjat is szereztek a háromszékiek. Az V-VIII. osztályosok vetélkedőjén első helyen végzett a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata (Mihály Judit, Jánosi Szidónia, Keresztes Beáta, felkészítő tanárok: Árvay Katalin, Tókos Ibolya), második lett a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Általános Iskola csapata (Forró Tímea, Ferencz Kinga, Ábrahám Melinda, felkészítő tanár: Kelemen Albert), és harmadik helyet szereztek a társszervező kovásznafürdői Korösi Csoma Sándor Általános Iskola diákjai (Konnát Árpád, Izsán Csaba, Istók Krisztina, felkészíto tanár: Molnár Julianna). A IX-XII. osztályosok versenyén második helyen végzett a Székely Mikó Kollégium középiskolás csapata (Rangyák Zsuzsa-Kincsem, Köllő Ágnes, Rizi-Iván Szeréna, felkészítő tanár: Dobra Judit), harmadik helyet érdemeltek ki a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákjai (Juga Réka, Albu Abigél, Demes Hanna, felkészítő tanár: Mágori Ágnes), és dicséretben részesültek a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium tanulói (Borcsa Imola, Dobra Imola, Kovács-Ábrahám Zoltán, felkészítő tanár: Nagy-Babos Edit).

Az anyanyelvi vetélkedőket az általános iskolásoknál Tapodi Zsuzsa, a középiskolásoknál pedig Zsigmond Győző egyetemi tanárok vezették.

(Nagy Zsuzsanna, Háromszék)

2007. 05. 15.

Csíkszereda - Tegnap rajtolt a Film.dok

A műfaj megismertetése és népszerűsítése a kelet- közép-európai film- és televíziós szakemberek közti szakmai kapcsolat kialakítása és a dokumentumfilm formanyelvének korszerűsítése - mindezt céljául tűzte ki a három éve útjára indult, most negyedik alkalommal rajtolt Film.dok Román-Magyar Dokumentumfilm Fesztivál.

A román és magyar dokumentumfilmes szakmai elit megmérettetése várható a negyedik Film.dok-on, ugyanakkor a szervezők fontosnak tartják a fiatal alkotók pályakezdésének segítését is.

„Lássuk, miben élünk!" - szól a fesztivál mottója, és ennek megfelelően a versenyprogramban sok szociológiai, történelmi és portréfilm található.

A tegnap esti ünnepélyes megnyitó alkalmával Farkas György fesztiváligazgató jobb filmeket ígért a közönségnek, mint az előző három év kínálata volt, és hangsúlyozta, a Film.dok-on kiosztott díjak a nemzetközi fesztiválokon, a szakmai életrajzokban számítanak. Beke Mihály András azokról az anyagi gondokról szólt, amelyek megnehezítették az idei fesztivál megrendezését. De feladni nem lehetett - mondta a fesztivál elnöke - mert komoly érdeklődést tapasztaltak a szakma részéről, a fő mozgatórugó pedig az volt, hogy a szervezők hisznek a dokumentumfilm jövőjében. Ráduly Róbert Kálmán polgármester a tavalyi fesztivál legfőbb nyertesének Csíkszeredát nevezte meg, mert olyan rendezvénynek lehetett házigazdája, amely nincs máshol sem Romániában, sem Magyarországon, továbbá nyert egy teret és egy 56-os szobrot, és megrendeltek egy dokumentumfilmet, amely most a versenyfilmek között szerepel. A mostani fesztivállal kapcsolatban a polgármester felhívta a figyelmet, jó lehetőség, hogy az 52 filmmel láthassuk a múlt és jelen egy részét.

Kovács György, a magyar Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, valamint Reichenberger János, az Oktatási és Kulturális Minisztérium munkatársa egyaránt a román-magyar közös pályázási lehetőségekről szólt, és bejelentették, hogy a Mozgókép Koordinációs Tanács határozata értelmében már ősszel létrehozzák a pályáztatási rendszert, és közös pályázásra biztatták az alkotókat.

A megnyitón St. Martin, az instrumentális magyar zene képviselője kápráztatta el játékával a közönséget.

(Takács Éva, Hargita Népe)

2007. 05. 08.

Gorcső alatt az anyanyelvoktatás

Kétnapos találkozóra hívta össze erdélyi szervezeteinek vezetőit a Rákóczi Szövteség a Maros megyei Szovátán. A szervezet továbbra is azokat a programokat támogatja, amelyek elsősorban a fiatalságot szólítják meg.

A határon túli magyarság nemzeti, kulturális, szellemi, közművelődési és érdekképviseleti tevékenységét segítő Rákóczi Szövetségnek 18 erdélyi szervezete működik. Ezúttal az anyanyelvi oktatás került górcső alá.

„Ezen a téren sok probléma van a legkülönbözőbb okokból. Nagyon sokan Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken is nem magyar nyelvű iskolákba adják gyermekeiket" - mondta Halzl József a Rákóczi Szövetség elnöke.

„A helyi szervezeteknek köszönhetően egyre többen tudnak kijutni Magyarországra az országos Rákóczi Szövetség programjaira, és Erdélyben is egyre több program látszik kibontakozni" - mondta Ráduly Levente a Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség elnöke.

Holnap Marosvásárhelyen, ünnepi programmal zárul a Rákóczi Szövetség első erdélyi találkozója.

(Duna TV- www.erdely.ma)

Kétszáz milliárd határon túli fejlesztésekre

Kétszáz milliárd forint uniós pénz áll rendelkezésre a határon átnyúló fejlesztésekre, amelyekről a Parlamentben megrendezett Kárpát-medencei magyar képviselők fórumán egyeztetnek az érintettek.

Az Országgyűlés elnöke szerint egy határokon átnyúló regionális együttműködés létrejötte, amely valóban javítaná a külhoni magyarok életszínvonalát és segítené gyarapodásukat, megkönnyítené a túljutást a ma még feszültséget okozó érzelmi kérdéseken.

Szili Katalin fontos, megvitatandó témáknak nevezte a támogatáspolitikát és a schengeni kérdést.

Kétszáz milliárd regionális fejlesztésekre

Hangsúlyozta: szükség van egy fejlesztésközpontú nemzetpolitika kialakítására. A Kárpát-medencei magyarok egyik legfontosabb együttműködési lehetőségét pedig abban látja, hogy határ menti önkormányzatok, valamint kistérségek társulnak és együttműködnek.

A házelnök az albizottság ülését követően újságíróknak elmondta: a testületi ülés nem sajtónyilvános részén Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos beszámolt arról, hogy 200 milliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre a határon átnyúló regionális fejlesztések megvalósítására. Ezek már előkészítés alatt vannak, pályázni pedig szeptembertől lehet.

Elképzelések

Az MSZP-s Baráth Etele, a testület gazdasági albizottságának egyik társelnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a nemzet és az állam közti viszony tisztázásra szorul, és a mostani európai helyzet a demokratikus fejlődés új perspektíváját nyitja meg.

Matolcsy György fideszes politikus, a testület másik társelnöke emlékeztetett arra, hogy a XX. század széttörte a magyar nemzet állami, földrajzi és gazdasági szerkezetét, amelyet most lehetőség van újjáépíteni. Kiemelte: sikert kell elérni, mert ez gyógyíthatja meg a széttöredezettséget.

(http://inforadio.hu)

2007. 04. 06.

Megújulásra szorul a Magyar Koalíció Pártja

Összefogás az erdélyi magyar karokért

Elvárjuk az új román kormánytól, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyét a nyugvópont felé közelítse - mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, amikor a magyar európai parlamenti képviselők átvették az önálló erdélyi magyar egyetemi karok létrehozása érdekében gyűjtött aláírásokat.

Mi nem hagyjuk elaludni az ügyet" - fogalmazott Németh Zsolt a Bolyai Kezdeményező Bizottság budapesti sajtótájékoztatóján. A fideszes politikus pozitívnak értékelte, hogy a magyarországi parlamenti pártok összefogtak ebben az ügyben. "Nemzetpolitikai ügyekben így kell eljárnunk" - közölte.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatói testületéből tavaly november végén kizárták a magyar feliratok kifüggesztéséért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság két vezetőjét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Hantz Péter november 22-én szerelt fel több magyar nyelvű táblát a BBTE épületeiben az ellen tiltakozva, hogy a többnyelvű feliratozásról már 2005-ben meghozott egyetemi határozatnak nem szereztek érvényt.

Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy nem történt változás az intézményben. Közölte: azt kérik a magyar vezetőktől, hogy ne hagyják elsikkadni az egyetemen történteket, ne engedjék szétverni a magyar nyelvű oktatást Erdélyben.

Hantz Péter átadta a magyar európai parlamenti képviselőknek a magyar nyelvű karok létrehozása érdekében, az erdélyi magyar tanárok körében gyűjtött aláírásokat. Mint mondta a magyar nyelvű karok létesítése lenne az első lépést, amelyet aztán az állami magyar egyetem újraindítása követne

Szent-Iványi István szabad demokrata EP-képviselő arra figyelmeztetett, hogy az anyanyelvi jogok az alapvető emberi jogok közé tartoznak, az önazonosság részét képezik. A politikus emlékeztetett arra, hogy Románia EU-csatlakozásakor vállalta annak az uniós elvárásnak a teljesítést, hogy biztosítja az államilag finanszírozott anyanyelvi oktatást. Ennek megvalósulását figyelemmel kísérjük - közölte.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-képviselője azt hangsúlyozta, hogy az EP-ben minden eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy Románia teljesítse a csatlakozáskor vállaltakat, így az államilag finanszírozott magyar karok, illetve magyar egyetem felállítását. Hozzátette: a kulturális autonómia, de Székelyföld számára a területi autonómia is megkerülhetetlen kérdés.

(Duna TV- www.erdely.ma)

2007. 04. 04.

Meghosszabítják a magyar igazolványok érvényességi idejét

Várhatóan korlátlan idejűvé változtatja a magyar igazolványok érvényességét a kabinet - értesült kormányközeli forrásból az MTI.

Az igazságügyi tárca előterjesztése a mai kormányülés napirendjén szerepelhet. Eddig 870 000 magyar igazolványt adott ki a magyar állam, ebből heteken belül több mint ötszázezer érvényességi ideje lejár. Csere helyett inkább meghosszabbítaná az érvényességi időt a kormány - tudta meg a távirati iroda. A javaslat szerint, akinél betelt a kedvezményeket igazoló melléklet, pótfüzetet kérhet, és megszüntetnék a külön kiadott, úgynevezett járulékos igazolványokat. Utóbbi körbe tartozik a diák- és pedagógusigazolvány, illetve az oktatási kártya. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a magyar igazolvány a kibocsátás után öt évig, gyerekeknél 18 éves korig, hatvan év felett pedig korlátlan ideig érvényes. A magyar igazolványok érvényességének meghosszabbítása tavaly decemberben már felvetődött Gyurcsány Ferenc és a határon túli magyar vezetők zárt ajtók mögötti megbeszélésén. A magyar igazolványokról is rendelkező, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény 2002. január 1-jén, az Orbán-kormány idején lépett életbe, majd 2003-ban a Medgyessy-kormány módosította azt. A határon túli magyarok a törvény által biztosított kedvezményeket és támogatásokat a magyar igazolvány birtokában vehetik igénybe. A dokumentum utazási kedvezményt, illetve oktatási, kulturális támogatásokat biztosít

(Háromszék - www.erdely.ma)

2007. 04. 03.

Április 12-én nyílik a magyar vízumátvevő központ Moldovában

Április 12-én kezdi meg tevékenységét a moldovai fővárosban, Chisinauban a magyar nagykövetség által működtetett közös vízumkérelem- átvevő központ. Erről a külügyi szóvivő tájékoztatta hétfőn az MTI-t.

A központ azért jön létre, hogy segítse a moldovai állampolgárok vízumhoz jutását olyan európai uniós tagálla-mokba utazásuk esetén, amelyeknek nincs diplomáciai vagy konzuli képviseletük Moldovában - szerepel Polgár Viktor közleményében.

A vízumkérelmek átvételét Magyarország és az érdekelt európai uniós partnerállamok kétoldalú megállapodásai alapján végzik majd. Az első ilyen megállapodást Magyarország Ausztriával írta alá 2007. március 6-án, a második ilyen kormányközi egyezményt március 31-én Brémában, az EU-külügyminiszterek informális találkozója idején Göncz Kinga magyar és Artis Pabriks lett külügyminiszter látta el kézjegyével.

Szlovéniával várhatóan április 4-én köti meg Magyarország a megállapodást, tárgyalások folynak még Dánia és Észtország csatlakozásáról, s érdeklődést mutat az együttműködés iránt Luxemburg is. A központ felállítását a kezdetektől támogatásáról biztosította az Európai Bizottság.

A vízumátvevő központ megnyitásán a tervek szerint Göncz Kinga mellett Franco Frattini, az EU jogi és igazságügyi biztosa is jelen lesz.

(Népújság - http://erdely.ma)

2007. 04. 02.

AZ RMDSZ négy helyet kapott az új román kormányban

Az új román kormányban Markó Béla RMDSZ-elnök megőrzi miniszterelnök-helyettesi posztját, a magyarok szervezete adja a távközlési, valamint a környezetvédelmi minisztert és magyar politikus kerül az európai integráció szempontjából fontos regionális fejlesztési minisztérium élére is.

Tariceanu kormányfő helyettese Markó Béla RMDSZ-elnök lesz. A magyar szervezet megtartotta a távközlési és informatikai tárcát, s ezt továbbra is Nagy Zsolt vezeti. Az európai integráció szempontjából kulcsminisztériumnak tartott új, regionális fejlesztési tárca élére Borbély László, eddigi középítkezési tárca nélküli miniszter kerül, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár pedig átveszi a minisztérium irányítását.

Az új román kormányban összevonták a gazdasági és a pénzügyminisztériumot Varujan Vosganian vezetésével, és tárcarangra emelték a kis- és közepes vállalatok ügynökségét. A védelmi miniszter egy korábbi külügyminiszter, Teodor Melescanu lesz, a külügyminiszter pedig Adrian Ciroianu történész, a liberális párt európai parlamenti képviselője, akit már hetekkel ezelőtt tárcavezetőnek javasolt Calin Popescu Tariceanu, de akkor Basescu államfő nem nevezte ki. Most, ha az ellenzéki Szociáldemokrata Párt támogatásával beiktatják az új kisebbségi kabinetet, Basescu államfő kénytelen lesz ellenjegyezni a parlamenti határozatot.

Korodi Attilát környezetvédelmi miniszternek javasolják

- Beiktatása után módosul-e a verespataki projekt megítélése, hiszen az államfő és a hozzá közelálló Demokrata Párt, amely eddig a környezetvédelmi minisztert adta, minden hivatali semlegessége ellenére csendben rokonszenvet érez a bányaprojekt iránt?

Törvényes keretek között nagyon komoly ellenőrzés fog lezajlani, mondja a politikus, majd így folytatja: hamarosan kezdődik a szakmai elbírálása is és a beruházónak nem lesz könnyű megvédeni álláspontjait. Mi felkészülünk arra, hogy minden egyes olyan pontban, ahol gyengeség van a projekttel kapcsolatban, ott nagyon komolyan számon kérjük, miként lehet megoldani. Ha lesznek megoldások, akkor beszélhetünk a projekt tovább menéséről, ha nincsenek megoldások, akkor természetesen, mivel nem egyezik a környezetvédelmi törvénnyel, nem fog a projekt tovább menni és a végleges döntést a román kormány fogja meghozni.

(Moszkovits János, Magyar Radió) 

2007. 03. 28.

Egyesület a csángómagyar gyermekek oktatásáért

A moldvai magyar nyelvoktatás feltételeinek javítását, s a csángómagyar kultúra bel- és külhoni magyarsággal történő megismertetését szeretné előmozdítani a közelmúltban alakult Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület - mondta el Hegedűs Dóra elnök az MTI-nek. Az egyesület olyan keresztszülőket fog össze, akik csángógyermekek magyar nyelvű taníttattását segítik - közölte Hegedűs Dóra.

Jelenleg több mint kilencszáz keresztszülő közel 1.600 csángómagyar gyermek általános és középiskolai oktatását támogatja. A magyar oktatási program hét éve működik Romániában, s ehhez kapcsolódik mintegy 3-4 esztendeje a keresztszülő-program. Az egyesület célja a keresztszülők összefogása, közös programok szervezése, s az információáramlás segítése. Ennek jegyében minden hónapban klubdélutánt is tartanak a fővárosban - mondta el az elnök.

Az 1955-ben megszüntetett magyar oktatást 2000-ben sikerült részben feléleszteni a moldvai falvakban. 2002 őszétől két faluban egy-egy csoport gyerek tanult magyarul az állami iskolában, majd 2003-tól már hét faluban kilenc hasonló csoport működött, míg 2004 őszétől összesen 21 iskolai csoport tanulhatta a magyart anyanyelvként az iskolában is. A 2005-2006-os tanévtől kezdődően 12, míg 2006-tól 15 moldvai csángó faluban és Bákóban a megyeszékhelyen tanulhatnak a gyerekek az állami iskolában is magyar nyelvet - olvasható az egyesület honlapján.

Az egyesület szorosan együttműködik a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével és A Moldvai Magyaroktatásért Alapítvánnyal. További információkat az érdeklődők a www.keresztszulok.hu internetes oldalon találhatnak.

(index)

2007. 03. 27.

37,9 millió a kárpátaljai önkormányzatoknak és médiának

Újabb "szellemi végvárat" adtak át Kolozs megyében

Mezőségi Szórványkollégiumot és Oktatási Központot avattak szombaton délben Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány, az Apáczai és Illyés Közalapítvány, illetve a Magyar Oktatási Minisztérium támogatásának köszönhetően. Az alapítvány a válaszúti magyar oktatás újraindulása óta próbál szállást és ellátást biztosítani a környékbeli óvodásoknak és iskolásoknak.

A gyerekek létszáma 1999 óta négyről hatvannyolcra emelkedett, ezért 2001-ben új szórványkollégium építését kezdeményezték. Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke elmondta, ez a „vár" célul tűzte ki, hogy felkaroljon minden kisdiákot, minden olyan magot, amelyből most még nem tudni, mi csírázik majd ki. Stark Ferenc, az Apáczai Közalapítvány elnöke úgy nyilatkozott: olyan emberekkel akartak partnerszerződést kötni, akik képesek a támogatás összegének értékét fölülmúlni. Úgy érzi, hogy itt, Válaszúton ezt sikerült megvalósítani.

Stark Ferenc a mezőségi szórványkollégiumot és az egész eddig kiépített szórványhálózatot a 16. századi végvárrendszerhez hasonlította. Elmondta: a császári, királyi kamara olykor elfeledkezett a várvédő katonák zsoldjának kiutalásáról, és ilyenkor a kapitányok saját vagyonukból igyekeztek pótolni a hiányt. - Egy megszűnőben lévő alapítvány kuratóriumának elnökeként azt mondom, a magyar támogatásrendszerben meg kellene találni a módját, hogy ezek a szellemi végvárak megmaradhassanak - tette hozzá Stark. Ezt követően köszönetet mondott Kallós Zoltánnak ekképpen: - Mentetted a magyar múltat, és mented ezzel a tetteddel a magyar jövőt.

Mertek merészet álmodni

- Nagyon sokat tanultam a Kallós Zoltán Alapítvány alapító tagjaként az elmúlt 15 évben - folytatta a beszédek sorát Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. - Megtanultam azt, hogy tudni kell merészet tervezni, tudni kell hinni a munkánkban, és tudni kell merészen álmodni. Mi mertünk álmodni, hittünk benne, és álmaink valóra váltak - mondta.

Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója réztáblát adott át az alapítvány emblémájával, elmondva, hogy ez alkalommal nem a táblán található szimbólumon van a hangsúly, hanem a határon túli magyar oktatáson. - Az alapítvány kuratóriumának tagjai és munkatársai egyetértettek a támogatás kiutalásával. Közös ügyért dobogott a szívük, és ezek a szívdobbanások politikamentesek voltak - magyarázta.

Az Apáczai Közalapítvány 2000-ben tíz ezüstérem kibocsátását hagyta jóvá, amelyeket a legjobb projektvezetőknek és azoknak a munkatársaknak ítéltek oda, akik a legtöbbet tettek az alapítványért. Az évek során hetet már átadtak, ez alkalommal adták át az utolsó hármat Válaszúton. A három érmet ez ünnepélyes alkalommal Stark Ferenc, Vián Andrea és Csete Örs vehette át.

Cél: a nemzeti megmaradás

Tibád Zoltán, az egykori Illyés Közalapítvány romániai vezetője szintén réztáblát adományozott a szórványkollégium épületének falára. - Abban a reményben adom át ezt a táblát, hogy azok a diákok és pedagógusok, akik belakják ezt az épületet, hittel és egészséggel használják majd - mondta.

László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében megjegyezte: sokan fogtak már vándorbotot, és próbáltak máshol, idegen földön boldogulni. Amíg mások a múlton keseregtek, addig Kallós Zoltán végezte a munkáját: jövőt és kultúrát teremtett. Kötő József volt oktatási államtitkár kifejtette: ma is, itt, a végeken kell védeni a magyar nemzetet, persze ezúttal nem fegyverekkel, hanem tudással. - Itt ma egy rendkívül fontos végvárat avatunk - mondta. Ide gyűjtik be a „hadat", amely a nemzeti megmaradásért küzd majd. Főt kell hajtanunk azok előtt, akik ezt létrehozták, mert országépítők és országmentők voltak - fejezte be. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes szerint az új szórványkollégium felavatása az anyanyelvi oktatás és a nemzeti kultúra fontos pillanata.

Kettős ünnep volt ez a jelenlévők számára, hiszen nemcsak egy új „végvárat" avathattak, hanem Kallós Zoltán születésnapi köszöntőjén is jelen lehettek. Hogy milyen fontos a szórványban élő fiatalok oktatása, azt mindenki maga dönthette el a népviseletbe öltözött diáklányok népdalait és szavalatait hallgatva.

(Dézsi Ildikó, Szabadság)

2007. 03. 23.

Erdély

Közel 6,5 milliárd régi lej támogatás magyar egyházaknak

A Vallásügyi Államtitkárság kollégiuma szerdán megtartotta idei második pályázat-elbíráló ülését. A magyar történelmi egyházak részéről ötvenöt pályázat nyert kedvező elbírálást, közel 6,5 milliárd régi lej értékben, a támogatás templomjavításra, illetve építésre fordítható.

Idén a magyar egyházak nyolcvanegy pályázata kapott támogatást, összesen 15,3 milliárd régi lej értékben, ami meghaladja a tavalyi támogatás teljes összegét - jelentette ki Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa.

Támogatásban részesültek többek között a következő települések: Gyulafehérvári Katolikus Püspökség: Kolozsjára, Marosludas, Petrozsény, Zetelaka, Miklósvár, Székelyvarság, Radnótfája, Tordatúr, Arany-kisbánya, Rudabánya, Gyergyóditró, Szászsebes; Szatmári Katolikus Püspökség: szatmárnémeti püspöki palota, Kaplony, Nagymajtény, Homok, Sár, Sárköz; Váradi Katolikus Püspökség: nagyváradi katedrális, Kárásztelep, Bél; Temesvári Katolikus Püspökség: Berszászka, Újvár; Erdélyi Református Püspökség: kolozsvári Donáth úti templom, Szentmihály, Szépkenyerűszentmárton, Rákosd, Bethlen, Felvinc, Mikóújfalu, Hídvég, Elekfalva; Királyhágó-melléki Református Püspökség: Érendréd, Erked, Bihar, Bősháza, Érdengeleg, Goroszló, Angyalkút, Lecsmér, Kismajtény, Nyüved, Szilágyszent- király, Nagyszántó, Belényesújlak, Varsolc, Zerind; Unitárius Egyház: Nyárádszereda, Szováta, Brassó, Szentivánlaborfalva; Evangélikus- lutheránus Egyház: Türkös és Sepsiszentgyörgy.
(Népújság)

2007. 03. 20. 

MTA- Etnikai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet

Autonómia, Önkormányzatiság, és Kisebbségi magyar közösségépítés

Az 1990-es évek elején, a demokratizálódás útjára lépett közép-európai államoknak a nemzettel, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan is ki kellett alakítaniuk politikájukat. Különböző modellek születtek, amelyek jellemzően kedvezőtlenek voltak a nemzeti kisebbségek számára. A politikai hangulat és a jogi eszköztár még ma sem tűnik elég kiforrottnak ahhoz, hogy a kisebbségek autonómia követeléseit könnyen kezelni tudja. A szomszédos államokban élő magyarok a többségi nemzetek tagjaihoz képest - kimondva vagy kimondatlanul - hátrányos helyzetben vannak. Habár jogilag az illető államok természetesen nem tesznek, nem tehetnek különbséget állampolgáraik között, ez a gyakorlatban nem így működik

A sikeres nyugati autonómiák mind egyfajta megegyezésen/kompromisszumon alapulnak a nemzeti kisebbség és az állam között. Nyugaton a modern alkotmányfejlődés a decentralizáció irányába mutat. Ebből teljes bizonyossággal nem vonhatjuk le azt a következtetést - igaz reménykedhetünk benne -, hogy Kelet-Európában is lejátszódik majd ez a folyamat, aminek eredményeképpen a döntéshozó hatalom egy része alsóbb szintekre kerül.

Az elmúlt 16 évben a szomszédos államok területén élő magyar kisebbségek politikai stratégiáinak középpontjában az autonómia és az önkormányzatiság elérése állt. Az elkövetkező egy-két évtized során a szomszédos államokban élő magyar kisebbségek törekvései minden valószínűség szerint e célok elérésére fognak irányulni. Céljuk a multinacionális állam megteremtése a jelenlegi nemzetállam helyett, a kisebb politikai és közigazgatási egységek megteremtése - ahol a kisebbség nagyobb beleszólással rendelkezhetne az őt érintő kérdésekbe - s ezen belül a hatalommegosztás az államban élő nemzeti csoportok között. Ez bizonyos fokig megvalósult azokban az esetekben, amikor a kisebbség részt vállalt a kormányzásban

Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar állam a gyakorlatban nem mozdította elő az autonómia-ügyet, de be kell látni, hogy erre igen korlátozott lehetősége van. A kisebbségi autonómia-törekvések nem számíthatnak semmiféle támogatásra az EU részéről. Az autonómia kérdésében Magyarország mozgástere tehát szűk. E felismerés mentén kell megtalálni az elvi válaszokat, kialakítani a stratégiát és kidolgozni a konkrét lépéseket. Olyan stratégiák végiggondolására van szükség, amelyek segítik a gyakorlati politikát abban, hogy az elvek feladás nélkül, gyorsan tudjon alkalmazkodni a változó környezethez. Az autonómia kérdésében elvi szinten a mindenkori kormány támogatja a határon túli magyarok - területi és/vagy személyi elvű - autonómiáját.

A magyar állam elsődleges célja a határon túli magyarság kulturális reprodukciójának biztosítása, aminek elengedhetetlen feltétele az autonómia. Amennyiben nem sikerül ennek megvalósításáról, támogatásáról megegyezni egy „nemzeti minimum"-ban, úgy Magyarország nem képviselheti hatékonyan a határon túli magyarok érdekeit.

Az alábbi forgatókönyvek képzelhetők el: (1) hosszútávon - kisebbségi önszerveződés és autonómia vonatkozásában - a magyar államnak fel kell készülnie arra, hogy a kisebbségi kérdés háttérbe szorul. Az EU biztonságpolitikai szemléletét felváltja a multikulturális nézőpont. A helyi feszültségeket elhomályosítja majd a bevándorlók kérdése, az kerül majd a figyelem központjába. A cél az EU-n belüli regionalizmus, regionális együttműködés, amelynek keretében a határon túli magyarok - lehetőség szerint - megteremthetik autonómiájukat, egy jól működő önkormányzatisággal. (2) Középtávon a hatalom decentralizációja, a szubszidiaritás elvének gyakorlatba ültetése, egyes szomszédos államok demokratizálódásának elősegítése a követendő cél, mert ez elősegítheti a határon túli magyarokat abban, hogy ők hozzanak döntéseket az őket érintő kérdésekben. Kívánatos, hogy a magyarországi pártok ebbe ne avatkozzanak be, mert rontja a folyamat hitelességét. Az EU jelenlegi politikája a decentralizáció irányába mutat, bár nem elsősorban a nemzeti kisebbségek miatt.

(HVG)

Munka az EU-ban

http://www.keszterv.hu