Polgárdi polgármestere harmadszor is az Európa Tanács Kongresszusának alelnöke lett
Borbély Istvánt, Polgárdi polgármesterét, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) társelnökét az Európa Tanács Kongresszusának történetében egyedülálló módon harmadszor is megválasztották alelnöknek újabb négy éves ciklusra. A tisztújítás után a Fejér Megyei Közgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnökeként az Európa Tanács Régiók Kamarájának alelnökének is megszavazta a több mint négyszáz tagú, Európa 47 országából delegált küldöttség. Mint Borbély Istvántól megtudtuk, először az Európai Néppárt frakcióján belül kellett megnyernie a szavazók bizalmát, ezután a Régiók Kamarájában esett rá a szavazatok többsége az alelnöki posztért, majd következett az 1947 óta fennálló Európa Tanács kongresszusi alelnöki pozícióért folyó küzdelem. Borbély István 14 éve az Európa Tanács Kongresszusa 14 tagú (7 állandó, 7 ideiglenes) magyar delegációjának tagja, többek között Gémesi Györggyel, a MÖSZ elnökével, Kovács Zoltán pápai polgármesterrel együtt.
A nemrégiben a spanyolországi Valenciában lezajlott Európa Tanács miniszteri tanácskozásán az egyik fő téma a demokratikus folyamatok ellenőrzése volt, mert az egykori Jugoszlávia és Szovjetunió utódállamaiban a polgári demokráciára való átállás még mindig jelenthet problémát, így a kongresszus kontrollálja az ottani parlamenti és helyhatósági választásokat. Borbély István hozzátette: az emberi jogok tiszteletben tartását is ellenőrzik, ugyanis a nemzetállamok nem lehetnek egyedüli védelmezői ezeknek, noha erre a legnagyobb hatása a legalsóbb szintű vezetésnek lehet. Arról is szó esett, hogy a komoly gazdasági gondokat alsó szinten kell rendezni, így az itt elhangzott beszédekben hangsúlyozták, hogy a későbbiekben a különböző projektek által felhasználható pénz egy részét nem az országokat átfogó régiókban költsék el, hanem nemzeti döntés alapján használják majd fel.
Borbély István megemlítette, hogy előkerült még a klímaváltozás kérdése is ezen a plénumon, amelyen megállapították, hogy egy sor környezetvédelmi kérdésben helyi szinten, az önkormányzatoknak kell dönteniük, így például a hulladék-égetőművek felállításáról vagy a különböző erőművek létesítéséről, illetve arról, hogy ezekben milyen technológiákat alkalmazzanak. Külön érdekesség volt Japán beszámolója, ami arról szólt, hogy hogyan egyeztethető össze a globalizmus és a nemzeti jelleg egy ország gazdasági-politikai fejlődésében. A tanácskozás programjában szerepelt még, hogy az Európai Unió tagországai közé milyen feltételekkel lehet felvenni Törökországot és Izraelt, melynek kapcsán utalt az európai kultúra és a különböző vallások között meghúzódó ellentétekre. Előkerültek továbbá a Balti Régió és a Fekete-tengeri Régió Európa Tanács által felügyelt fejlesztési projektjei, ami a világkereskedelemben való mind intenzívebb részvételt célozza meg.
Az Európa Tanács Kongresszusának alelnöke városáról, Polgárdiról szólva megemlítette a Közép-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulást, amelynek gesztora Polgárdi, s amely 180 önkormányzatot tömörít magában. A társulás június 13-án vitatta meg a legközelebbi teendőket. Ennek során megtárgyalták a hulladéktelepek rekultivációját, s számba vették a hulladékfeldolgozás és az azután fennmaradó anyagok hasznosítását is.
Németh Zoltán