A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) régóta szorgalmazza a települések önellátó képességét növelő intézkedések megtételét. Egy település részben vagy teljesen önellátóvá válásáért ugyanis nemcsak az ott élők tehetnek sokat, hanem a helyi önkormányzat és az állam is. Sajnos sok helyen még csak tervek szintjén létezik a hagyományos önellátó gazdálkodáshoz való visszatérés, de már örömteli hírek is érkeznek az ország különböző pontjairól. Az alig több mint 700 lelkes szatmári Túristvándiban is jó úton haladnak az önellátó gazdálkodás felé. Hadat tudtak üzenni a multinacionális áruházláncoknak, az ott kapható olcsó, sokszor egészségtelen élelmiszereknek, és a külföldi tőkétől való kiszolgáltatottságnak.

Saját piac a helybeli termékeknek

Túristvándiban jelenleg 90 embert foglalkoztat az önkormányzat: az óvoda és a három település gyermekeit fogadó iskola, a szociális szövetkezet és az önkormányzat csökkent munkaképességűeket foglalkoztató közhasznú társasága is sokaknak biztosít megélhetést. Mindemellett a településnek van egy öthektáros földje is, amelyen uborkát termelhetnek azok a családok, ahol az egyik szülő munkanélküli. Az önkormányzat biztosítja a palántákat, s végezteti el a szakértelmet igénylő feladatokat, míg a többi munka a helybeliekre vár, az értékesített termény árának 60 százalékáért cserébe.
  Bár a faluban évezredes hagyománya van a mezőgazdasági kultúrának, jelenleg még az alapvető élelmiszereket is multinacionális üzletekben vásárolják az emberek. Ezen szeretnének változtatni, s a helyben előállított termékek vásárlására rábírni a helybelieket, a hamarosan nyíló piaccal, méghozzá úgy, hogy annak árszabása megfelel a nagykereskedelmi szintnek, viszont nem terhelik a fogyasztókra a kereskedelmi haszonkulcsot. A helyiek remélik, hogy ezzel évente akár 150 millió forintot is a falujukban tarthatnak.

Kisebbségi oktatás, kisebb tanulócsoportokkal

A településen példaértékű a cigány-magyar együttélés is, ami elsősorban az iskolának köszönhető. Hiába nehezedett hatalmas gazdasági nyomás az önkormányzatra, a település vezetői ellenálltak a pressziónak, s nem zárták be az intézményt, hanem – a jogszabályi lehetőségeket kihasználva – kisebbségi oktatásra specializálták azt, így lehetőség nyílt a törvényben előírt minimális osztálylétszámoknál kisebb tanulócsoportok indítására.
„Az eltelt nyolc év alatt több kisebb település kényszerült bezárni az iskoláját, akadtak viszont önkormányzatok, amelyek egyházi kezelésbe adták” – tudtuk meg Kispál Ferenctől, a MAGOSZ elnökségi tagjától, aki példaértékűnek tartja a túristvándiak igyekezetét. A gazdaköröknek is hasonló törekvései vannak, s szerencsére több önkormányzatnál már nyitott ajtókat döngetnek. Akadnak települések – például Hódmezővásárhely – ahol ingyen telket osztanak a fiataloknak, hogy helyben tartsák az ifjú nemzedéket. Kispál Ferenc szerint egy önkormányzat rengeteget tehet a település önfenntartása, a helyi foglalkoztatás terén. Néhol már tapasztalható, hogy átképzéseket szerveznek, újabb közhasznú társaságokat hoznak létre a munkanélküliség enyhítése érdekében, de e példáknak ragadósabbaknak kellene lenniük.
Köztudott, hogy az iskola, a helyi posta bezárása, a vasút megszüntetése a falvak elsorvadásának felgyorsulását eredményezhetik. A MAGOSZ vezetői úgy látják, hogy a kormányváltás óta konkrét intézkedések történtek az előző kormány égbekiáltó hibáinak a korrigálására. Eddig két megyében nyitották meg a bezárt kispostákat, s az illetékes tárca ígérete szerint ennek hamarosan lesz folytatása is, például azokon a 300-600 fős kistelepüléseken, ahol a közelmúltban mobil postára cserélték az állandó hivatalokat.

Demográfiai földprogram

„Örvendetesnek tarjuk, hogy a kormány a családi gazdálkodást kívánja előtérbe helyezni” – mondta Kispál Ferenc. A Nemzeti Földalaphoz 1,7-1,8 millió hektár terület tartozik, ami az ország területének 18-19 százaléka. A vidékfejlesztési tárca előnyben kívánja részesíteni a vidéken letelepedni és gazdálkodni szándékozó, 2-3 gyermek felnevelését vállaló fiatalokat, ezért készül egy úgynevezett demográfiai földprogram, amelyek alapján azok a fiatalok kaphatnak majd hosszabb időre – akár 50 évre is – megművelhető földterületet, akik ebből szeretnének megélni. Az is elképzelhető, hogy akár ingyenes használati jogot is kapnak.
A gazdák dicséretesnek tartják az idénymunkára vonatkozó rendelet módosítását is. Szerintük a korábbi rendeletet nem lehetett betartani, míg az újat nem érdemes kijátszani. Kispál Ferenc hangsúlyozta, a mezőgazdasági tevékenység velejárója, hogy időnként munkacsúcsok jelentkeznek és külső, alkalmi segítség nélkül nem biztosítható a megfelelő szintű termelés. A korábban született törvény nehezítette az idénymunkát vállalók és a gazdálkodók helyzetét azzal, hogy bürökratikus akadályokat, teljesíthetetlen feltételeket gördített az ügyintézés elé. Az egyszerűsített rendszer 300 ezer munkavállalót és 180 ezer gazdasági egységet érint.
Összességében tehát kedvezőek az utóbbi hónapok fejleményei a gazdák számára, akik bíznak benne, hogy a tovább gyarapodik az önellátó települések száma, ami a munkanélküliség felszámolására is jótékony hatással lesz.  

Bálint József