„Az iparűzési adót gazdaságfejlesztésre, nem pedig a szociális ellátások fedezésére kellene fordítani” – jelentette ki Gémesi György a Rádió Orienten. A MÖSZ elnöke szerint a folyamatos forráselvonás oda vezethet, hogy az önkormányzatoknak nem jut majd pénzük fejlesztésekre, és lassan átmennek egy végrehajtó tanácsi szerepkörbe. Gémesi György felhívta a figyelmet: nem szerencsés, hogy közben a kormány több milliárdos támogatást oszt a „tűzhöz közeli” városoknak.

Márciustól átalakul a szociális ellátások rendszere, amelynek révén a feladatok a járások és a helyi önkormányzatok között osztódnak majd meg. Gémesi György szerint mindez visszaélésekre adhat okot, hiszen a települések nem fognak tudni a járási hivatal által meghozott döntések hátteréről. Emellett a hivataloknak a polgármester szerint nincs is elég helyi ismeretük ahhoz, hogy a támogatási formákról megfelelő döntést tudjanak hozni. Mivel a rendszeres szociális segélytől elesőknek márciustól legalább 30 napot dolgozniuk kell majd, megnőhet az igény a közmunkára. Az önkormányzatnál ugyanakkor csak korlátozott számban van erre lehetőség – hívta fel a figyelmet a polgármester.

Iparűzési adóból nem fedezhetők a szociális költségek

Idén mintegy 25-30 milliárddal kapnak kevesebb támogatást az önkormányzatok állami feladataik ellátására, miközben a kormány újabb feladatokat ró a településekre – mondta Gémesi György. Hozzátette, igaz, hogy kerülnek át tőlük feladatok – mint például a foglalkoztatás-helyettesítő támogatás – de még így is negatív a települések költségvetési mérlege. A szociális feladatok ellátásához szükséges forrás előteremtésére a polgármester szerint három dolgot tehet egy önkormányzat: adókivetés révén növelheti a bevételt, csökkentheti a nem kötelező feladatokra – például kultúrára – szánt költségeket vagy a belső gazdálkodás ésszerűsítésével forrást takaríthat meg, ami viszont munkaerő-elbocsátással járhat. 

A kormány álláspontja szerint azonban a helyi iparűzési adóból lehet ezeket a kiadásokat fedezni. Gémesi György ugyanakkor rámutatott, az iparűzési adó – ami országos szinten 400-500 milliárd forintot tesz ki – nem jelenthet megoldást, hiszen azt gazdasági célokra, nem pedig szociális feladatok ellátására kell költenie a településeknek. „Az iparűzési adót a helyi gazdaság fejlesztésére, s ezzel együtt munkahelyek teremtésére kellene fordítani” – szögezte le a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. 

Nincs esélyegyenlőség

„Amellett, hogy folyamatos forráskivonás történik a rendszerből, az önkormányzatok saját költségvetését terhelik olyan feladatokkal, amit az államnak kellene ellátnia” – hívta fel a figyelmet a legnagyobb problémára Gémesi György. Példaként említette, hogy országos átlag, nem pedig helyi feltételek alapján számítják az óvónők bérét. Hozzátette: az önkormányzatok finanszírozása tekintetében mindenképpen biztosítani kellene az esélyegyenlőséget. Nem tartja helyesnek ugyanis, hogy a kormány minden év végén 30 milliárdot oszt szét 50-60 település között, amelyek „közel vannak a tűzhöz”. Az ebből megvalósuló fejlesztések ráadásul többségében nem fenntarthatóak. Ezzel szemben a szociális feladatok ellátására pályázható, szintén 30 milliárdos keretre 1500 önkormányzat van – mondta a polgármester hozzátéve, hogy a pályáztatás szabályrendszere sincs egyértelműen tisztázva.

Kreativitás helyett végrehajtás

Gödöllő polgármestere szerint egy önkormányzat gazdaságát úgy kell felépíteni, hogy a bevételi-kiadási oldal fenntartható legyen, mert ha valami csak működési költségeket generál, az csak többletterhet ró a településre. Az elméletileg kivethető helyi adókkal kapcsolatban a MÖSZ elnöke szerint pedig joggal óvatosan bánnak az önkormányzatok. „Inkább finanszírozni kellene a szektort, nem pedig arra kényszeríteni a települési vezetőket, hogy a helyi lakosokra többletkiadást rójanak” – hívta fel a figyelmet. Kiemelte: nem szerencsés, hogy az eddigi jól működő demokratikus berendezkedés egypólusúvá válik, aminek következtében az önkormányzatok érdekérvényesítő mozgástere beszűkül, s csupán végrehajtó tanácsi szerepre korlátozódik.

Búcsú a Régiók Bizottságától

A Rádió Orient arról is kérdezte Gémesi Györgyöt, hogy közel 10 éves munka után 2015-től miért nem tagja az Európai Unió Régiók Bizottságának. A polgármester elmondta: a kormányzat nem egyeztetett az önkormányzati szövetségekkel a névsort illetően, és gyakorlatilag lecserélték a teljes delegációt. Jelezte: a bizottság 12 magyar tagja között 2015-től csupán két polgármester lesz, a többiek mind megyei közgyűlések tagjai vagy önkormányzati képviselők. Holott a listát úgy kellene összeállítani, hogy az tükrözze az ország önkormányzati rendszerét. 

A teljes beszélgetést IDE kattintva hallgathatja meg.

Forrás: OrientPress Hírügynökség