Még nem szavazott a parlament a járásokról szóló törvényről, pedig január elsejével elvileg fel kellene állnia az új rendszernek. Ön szerint elég lesz az év második fele erre?

Ha az állam egységes szervezetbe akarja szervezni a közigazgatást, ahhoz joga van, még ha nem is ez a legfontosabb tennivaló pillanatnyilag. De ahhoz, hogy a járások jól működjenek, idő kell; ehhez képest, már amikor a célról határoztak, akkor késésben voltunk. Dániában egy ilyen reformhoz hét év kellett, de akkor mindenki tudta a végén, hogy hol, mi lesz a feladata. Ehhez képest nálunk még törvény sincs, a parlamenti szavazást is elhalasztották. Így még senki nem tudja, mire készüljön.

A végrehajtásról sem tudni semmit szinte.

„Csak" azt nem tudjuk, hol lesznek a járási hivatalok, milyen informatikai háttérrel működnek majd, mi lesz a munkatársakkal. A humánerőforrás ugyanis elvileg átkerül, de a kormányhivatal vezetője megvétózhatja egyes munkatársak átvételét. Elvileg az állam ingyen megkapja azokat az épületeket, ahol ezek a hivatalok működnek, de mi van akkor, ha egy munkatárs feladatainak egy része átkerül a járáshoz, a másik marad helyben? Vele mi lesz? A helyiségeket, az épületeket majd feldaraboljuk? Ki építi ki az informatikát?

Hallani olyan spekulációkat, hogy a járásokba többek között a 2014-ben a parlamentből kieső fideszes káderek kerülnek majd. Erről önök tudnak közelebbit?

Még arról sem tudunk semmit, hogy politikus vagy szakember irányítja-e majd a járási hivatalokat. Amikor Szabó Erika államtitkárnak egy televízióban feltették a kérdést: fennáll-e a veszélye annak, hogy a parlamentből kiesett képviselők lesznek vezetők, az államtitkár csak annyit mondott, hogy sok jó szakember van a parlamentben is. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége világosan állást foglalt, hogy a járási hivatalok vezetői szakemberek legyenek. Azt is szeretnénk, hogy a járási hivatalok vezetőinek kinevezéséhez a területükön működő polgármesterek többségének hozzájárulása kelljen. A polgármesterek gyakorolják ugyanis a társadalmi kontrollt: minket megválasztottak, hozzánk jönnek panaszkodni, a területi közigazgatás színvonalától nagyban függ az ott lakók elégedettsége. Van példa egyébként arra, hogy egy rendőrkapitány kinevezéséhez a térség települései is véleményt fűzhetnek.

A kormányhivataloknál világos volt a tendencia, ott egyértelműen a politikai kinevezettek domináltak. Ezek alapján mire számít?

A kormányhivatalokat politikusok vezetik, amivel én nem értek egyet. A kormányhivatal nem a kormány kinyújtott karja, szakember kellene, hogy vezesse. Ha nem dolgozik jól, le kellene váltani, a kettőt nem kellene összemosni. Ráadásul ez a vétójog a járási hivatalok munkatársainál igenis a politikai befolyásolás gyanúját erősíti.

A több ezer jegyzői feladatból mintegy húsz kerül át a kormányhivatalokhoz. Ennek így van értelme? Nem csak párhuzamos intézményrendszert teremt a kormány?

Nem, hiszen a feladatokat azért különválasztják, más kérdés, hogy mely forrásokat vonnak el a járások finanszírozására, és mit hagynak meg az önkormányzatoknál, milyen feltételekkel tudunk továbbdolgozni. Egyetértek azzal, hogy az anyakönyvezés, a gyámhatósági feladatok az önkormányzatoknál maradnak, az építéshatóság is, hiszen utóbbinál is fontos például a társadalmi kontroll. Hogy a korábbi jegyzői feladatok nagy része marad, szintén nem lényeges, a fő kérdés, hogy az új rendszer milyen létszámmal, milyen háttérrel, milyen forrásokkal indulhat el, itt vannak komoly kételyeim.

Ha el is fogadják a tavaszi ülésszakban a törvényt, épp a nyári szünetben kellene elkezdeni a rendszert megszervezni. Ez nem okoz majd gondot?

Ez önmagában nem, legfeljebb a szabadságolásokat másképp kell majd ütemezni. Még egyszer mondom, a baj azzal van, hogy nem tudni, mikor, mennyiből állhat fel a rendszer, honnan lesz rá többletforrás, így nehéz lesz jól működtetni.

Arra van becslésük, hogy mennyibe kerülhet az új rendszer?

Nem tudom, de az biztos, hogy az önkormányzatoknál nincs többletforrás, így a plusz pénzt máshonnan kell elvenni. Fórumon elhangzott már 20 milliárd forint uniós pénz, de ez csak az infrastruktúra kiépítésére megy, gondolom.

Egyeztettek önökkel a törvény kidolgozásakor?

Az túlzás, volt néhány tájékoztató, érdemi vita, egyeztetés nem volt.

Nagyon sok településen nem tudják még a szülők, hogy szeptember 1-től hova, milyen fenntartású iskolába írathatják be a gyerekeiket. Teljes a tisztázatlanság a fenntartók körül. Mi lesz ősztől?

Valóban sok helyen semmit nem lehet erről tudni, nem tudjuk, milyen kondíciókkal, milyen formában történik a fenntartó állam belépése a rendszerbe. Nem lehet tudni, ez mit jelent a finanszírozásban, mit a pedagógusok életében, és ez a működésben is fennakadásokat eredményezhet. Azt lehet tudni, hogy az iskolák működtetését átveszi az állam, az épületek fenntartását meghagyja az önkormányzatnak. Még nem látjuk át pontosan, ez hogy történik, itt is a legfontosabb kérdés is nyitott még, hogy honnan, milyen forrás áll majd rendelkezésre. Az önkormányzatok innentől majd meszeléssel, a vécék takarításával, fűnyírással foglalkoznak majd, és kifizethetik a villanyt, a gázt és a vizet.

Az szja és a gépjárműadó elvétele mekkora kiesést jelent összességében az önkormányzatoknak?

Az biztos, hogy kevés ahhoz, hogy az állam az iskolákat működtetni tudja, vagyis valahonnan még forrást kell találni, ehhez többletpénz kell a költségvetésből.

Valószínűsíthető, hogy jövőre arányaiban is csökkenni fog az önkormányzatok finanszírozása?

A megmaradt feladatokra is kevesebb maradhat. Bár ezt még biztosan nem tudjuk, Esztergom példája azt mutatja, hogy az elvitt feladatok finanszírozásánál több pénzt von el az állam.

Forrás: hvg.hu