Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
glansya
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2019. október 16.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Mert pályázni kell, de hogyan?
Sok pályázati kiírás lehetetlen feladat elé állítja az önkormányzatokat
 

Néhány hónapja még úgy tűnt: a 2007-13-as időszakra vonatkozó második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II.) tavalyi első pályázati kiírásainak meghirdetése óta most először kell eseménytelen időszak elé néznünk. Ma viszont valóságos pályázati dömping szakadt ránk és válogathatunk a kiírások között, amennyiben képesek vagyunk az akár csak 5 százalék önerőt is előteremteni. Ebben a pénzügyileg meglehetősen instabil és zűrzavaros időszakban komoly pókerjátékosnak kell lennie annak a településvezetőnek, aki hosszabb (ez jelenleg legfeljebb 1-2 évet jelenthet) időtávra tervezni tud és mer.


 

Ebben a helyzetben sajnos nem lehet minden mozgó célpontra lőni, nem lehet minden pályázati kiírásra egy fiókötlettel előállni. Fejleszteni, ergo pályázni pedig muszáj de mégis, hiába a pályázati lehetőségek sokasága, soha nem volt ez a kérdés ennyire kiélezve mint most, amikor a polgármesternek mérlegelnie kell, hogy tesz-e a fogyatékkal élőkért vagy a kissebségi közösségekért, hogy a szükséges néhány tízmilliót önerőre fordítja és százmilliókat hív le, vagy inkább felújítja belőle a még működő óvoda, iskola rozsdabarna fűtésrendszerét és kicseréli a százszor átfestett, már-már bezárhatatlan ablakokat. Nos, ezt az ellentmondást mi sem szemlélteti jobban, mint a meghirdetésekor slágergyanúsnak tűnő TÁMOP-3.3.2 kódjelű, az esélyegyenlőségi intézkedési tervek végrehajtását támogató kiírás.

Számok és szabályok útvesztőjében

Az előzményekről néhány szóban: a TÁMOP célterülete a települési esélyegyenlőségi intézkedési tervek megvalósítása. Kedvezményezettjei a közoktatási intézmények fenntartói, akik pályázataikat november 30-ig benyújthatták. Finoman fogalmazva az első szakmai paradoxon akkor állt elő, amikor a TIOP-1.1.1 iskolai infrastruktúra-fejlesztési pályázat (és a később megjelent TÁMOP) útmutatójában a kiíró kikötötte, hogy csak azok nyerhetnek támogatást, akik megpályázzák esélyegyenlőségi tervük (továbbiakban: a TERV) megvalósítását is. Az ezres nagyságrendű pályázóknak így „lehetőségük nyílt" megpróbálkozni azzal, hogy beférjenek a TÁMOP-ban becsült körülbelül 30 nyertes közé.(!) Ezt a kitételt hosszas várakozás után csak szeptember végén törölték el, amikor módosították a TÁMOP útmutatóját. Addig azonban sok, elsősorban kistelepülési önkormányzat „csúszott bele" olyan előkészítési többletköltségbe, amire egyébként nem lett volna szükség: vagy nem volt TÁMOP-os célcsoportja, vagy önerőből akarta finanszírozni teendőit, vagy nem ez áll fejlesztési prioritás listájuk élén - olyan helyzetben, amikor az iskolában nincs fűtés.

            Emellett a kiírás szerint minimum 15 millió forintos költségvetést kellene készíteni, ami valljuk be, egy egyiskolás településen nem feltétlenül bizonyul reálisnak. Aki mégis a pályázat mellett döntött, rá kellett döbbennie, hogy az ötéves fenntartási időszak alatt egyébként is szűkös, egyre soványabb költségvetéséből az elnyert támogatás többszörösét kell a TERV megvalósítására fordítania. Konkrét számokkal: elnyer 15 millió forintot, majd a következő négy évben évente megközelítőleg 9 millió forintot fordít a TERV megvalósítására. Úgy gondolom ehhez nincs mit hozzáfűzni. Hogy mi lett végül a fentiek eredménye? A pályázó fenntartó önkormányzatok többsége visszalépett a pályázattól, maga mögött hagyva saját és tanácsadója elvesztegetett idejét és energiáját, nem beszélve a soha meg nem térülő költségekről. Érthető, ha felvetődik a kérdés: vajon a kiírónak, a Humánerőforrás Operatív Program Irányító Hatóságnak (HEP IH) nem kellett volna alaposabban körbejárnia elképzelésének megvalósíthatóságát, mielőtt megjelenteti a kiírást?

Ellentmondó feltételek

Lássuk tehát, milyen hiányosságokkal kellett szembenéznie a pályázónak. A pályázati kiíráshoz tartozó mellékleteket bizonyos kérdésekben nem lehet megfeleltetni egymásnak. A megjelentetett Pályázati Útmutató és a B 14, illetve a módosított B 14 b melléklet komoly költségvetés készítési problémákat vetett fel. A támogatható tevékenységek meghatározása sem egyértelmű. Az IH által rögzített indikátorok (amelyek egy része egyszerűen vállalhatatlan) sikeres pályázás esetén teljesítési kérdéseket vetnek fel. A pályázó pedig hiába tesz fel tisztázó kérdéseket: telefonon esélytelen, az írásbeli felvetésekre pedig - a megszabott 3 nap helyett - még két és fél hét (!) elmúltával sem kap választ. Amennyiben pedig a komoly tartalmi hiányosságokat nem sikerül kiküszöbölni, a pályázat elkészíthetetlenné válik; marad a bosszúság az elfecsérelt idő a kárba veszett energia és munka...

            Felmerül még egy utolsó gondolat: hogyan lehet az, hogy egy pályázati kiírásra az első beadási naptól (esetünkben május 20-tól) november elejéig Pest megyén kívül mindössze egyetlen (!), a Közép-Magyarországi Régióban pedig csupán 3 pályázat érkezik be a 100 százalékos támogatási arányú kiírásra?!

Egy régóta várt „slágerpályázat"

Sajnos hasonló a helyzet egy másik slágernek szánt kiírással is. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott, kistelepüléseknek szóló vidékfejlesztési támogatást messiásként várták a településvezetők. Ötven millió forint, 100 százalékos támogatási arány, főtérre, piacra, játszótérre, járdára, s szinte mindenre, ami élhetőbbé tesz egy települést. Elképzelni sem lehet szebbet! Ezért aztán a pofon csattanósra sikeredett: példátlan módon ugyanis, az egyébként ÁFA alany önkormányzat nem számolhatja el visszaigényelhetetlen ÁFA költségeit! Tehát a 100 százalékból mindjárt csak körülbelül 84 százalék marad. Lehet tehát az ÁFA bevételek növekedéséről, újraelosztásról beszélni, de csak akkor, ha a támogatást igénybe is veszik. Emlékezzünk arra is, hogy hány éve módosult az ÁFA törvény, aszerint, hogy a pályázók mégis elszámolhassák az ÁFA költségét, legalább a támogatási arány erejéig?! Ez viszont nem vonatkozott korábban az önkormányzatokra. Nehéz szó nélkül elmenni egy olyan intézkedés mellett, ami ahelyett, hogy segítené, épp hogy akadályozza a települések élhetőségének javítását, arculatának megújítását, fejlettségének emelését. Az önkormányzatok számára most minden önerő nélkül megpályázható fillér számít: ez az eset azonban inkább a klasszikus moziképre emlékeztet: a sivatagban lábánál fellógatott pisztolyhősre, aki épp hogy nem éri el az orra elé tett kancsó vizet.

Alacsony fordulaton

Nem mehetünk el szó nélkül az ország - már régóta alacsony fordulaton, kenőolaj nélkül, alacsony oktánszámú üzemanyagon működtetett - motorjai, a kis- és közepes vállalkozások (kkv) mellett sem. A GOP pályázatain kívül sajnálatos aktualitásuk miatt a napi sajtóban megjelentekre lehet csak hivatkozni (és reménykedni) a gazdasági válságkezelés újabb eszközeinek mielőbbi elérhetőségében. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával kialakított pénzügyi eszközökkel tervezi megsegíteni a kkv fejlesztési forráshoz jutását a nemzetközi pénzügyi válság nyomán szigorodó banki feltételek között. Az ezermilliárd forintos csomag elsősorban a foglalkoztatás szempontjából nehéz helyzetbe került régiókat és azokat az ágazatokat célozza meg, amelyek létszámcsökkentésre kényszerülnek a pénzpiaci válság hatása miatt. Az uniós források teljes átcsoportosításával egybekötött intézkedés több elemből áll. A korábbiaknál kedvezőbb kondíciójú Új Magyarország Mikrohitel a K&H Bank fiókjaiban igényelhető. A kkv növekedési csomag meghirdetésének célja, hogy a hazai GDP felét adó és a magyarországi munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozói szektor minél kevesebbet érezzen ezekből a folyamatokból. A hatásában összesen mintegy 800 milliárd forintos csomag aktívan él a 2007-2013 között rendelkezésre álló uniós források nyújtotta lehetőségekkel.

Az aktuális Gazdaságfejlesztési Operatív Program technológiafejlesztési pályázataiban csökken a megkövetelt önerő összege; több vállalkozás pályázhat. A 2009-ben megjelenő gépbeszerzési pályázatokban a jelentkezéshez még elfogadott nettó árbevétel csökkenés mértéke a mai 5 százalékról 10-25 százalékra enyhül. A mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára ez a mérőszám a Közép-Magyarországi Régióban 10 százalék lesz, az ezen kívül található nem hátrányos helyzetű kistérségekben 15 százalék (nagyvállalatoknak 10 százalék), a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 20 százalék, míg a 33 kiemelten leghátrányosabb helyzetű kistérségben 25 százalék lesz a megengedett árbevétel-csökkenés. Csökken a beruházási pályázatoknál az árbevétel növekedési elvárás 1 százalékponttal. Az intézkedés visszamenőlegesen a 2007-es és 2008-as pályázatok esetében is érvényes lesz. A jelenlegi, a területek fejlettségétől függően ma elvárt 6-, 5-, 4-, 3 százalékos árbevétel növekedés helyett 5-, 4-, 3-, 2 százalék lesz az elvárt reálnövekedés mértéke. A jövő évi tényleges makro növekedési adatok ismeretében ezt újra felülvizsgálhatják.

Hitelgarancia és kockázatitőke program

Elindul a hitelgarancia program. Uniós forrásokból hitelgaranciát kapnak a kis- és közepes vállalkozások a kereskedelmi bankokon keresztül. A hitelösszeg maximum 100 millió forint lehet, amelynek uniós források segítségével akár 80 százalékáig kezességet, garanciát vállal a kormányzat. A Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-vel együttműködésben, 50 milliárd forint értékben refinanszírozási hitelkeretet nyit a kereskedelmi bankok felé. A kis- és közepes méretű vállalkozások ezen keresztül, kamatplafon mellett, 10-100 millió forintos kedvezményes hitelekhez juthatnak. Jövő tavasszal már elérhető lesz a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára kidolgozott, szintén uniós forrásokból finanszírozott kockázatitőke program. Erre összesen 45 milliárd forint áll rendelkezésre. A befektetéseket tenderen kiválasztott, szerződött alapkezelők hajtják majd végre. Kedvezőbbé válnak a mikrohitelek igénylésének feltételei. A jelenleg felvehető beruházási mikrohitel összege 6 millió forintról 10 millió forintra emelkedik, miközben a futamidő 5 évről 10 évre nő és hitelcéltól függetlenül 6 hónapról 1 hónapra csökken a vállalkozás korábbi hiteleire vonatkozó kivárási idő. Nos, terv és eszköz, úgy tűnik, van bőven....de mint tudjuk, minden terv csakis annyit ér, amennyit megvalósítanak (igénybe tudnak venni) belőle!

Marsalkó Pál

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2019 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu