A budapesti önkormányzat szakemberei hosszabb ideje vizsgálják a dugódíj bevezetésének lehetőségeit a fővárosban. A forgalmi adatok értékelésével foglalkozó vállalat szakértője szerint technológiai szempontból is meg kell vizsgálni a kérdést; jelentős közlekedésinformatikai kihívásról van szó - olvasható a Computerworld cikkében.

A főváros hosszabb ideje foglalkozik a budapesti dugódíj bevezetésének gondolatával. Az új rendszer jelentős forrásokhoz juttathatná Budapestet; a forgalmi adatok elemzésével és értékelésével foglalkozó Best Way Traffic Kft. szakértője szerint fontos, hogy az illetékesek technológiai szempontból is körüljárják a kérdést.

A dugódíj beszedését lehetővé tévő rendszer kiépítésére több lehetőség is kínálkozik. A választott technológiának számos tervezési, kivitelezési és üzemeltetési követelménynek kell megfelelnie.

Kamerák és ellenőrző pontok

A dugódíj egyik legfontosabb kérdése a fizetős zónákba való belépés ellenőrzése. Erre számos megoldást - köztük kamerarendszereket, hidakra telepített ellenőrző pontokat és GPS-es nyomkövetést - kifejlesztettek már; a legfontosabb, hogy a belépési pontokat „lássa" a rendszer, és ne hagyjon lehetőséget arra, hogy az autósok „kikerülhessék" az ellenőrzött területeket - és így a díjfizetést.

A dugódíj Európa-szerte legelterjedtebb formája a kamerás megfigyelőrendszereken alapuló  technológia. A zóna behajtási csomópontjaira telepített rendszámfelismerő kamerák sávonként rögzítik, hol és mikor lépett be a jármű, és azt, hogy mennyi időt töltött a fizetős területen.

„A kamerás rendszerek esetében kulcskérdés, hány belépési pontról beszélünk. Ha például Budapest esetében a Hungária körút és a Margit körút lesznek a behajtási övezet határai, akkor Budapesten közel 260-280 csomópontba kellene összesen mintegy 1000 kamerát felszerelni - mondja Szvétek Ferenc, a Best Way Traffic Kft. szakértője. „Összehasonlításként, Londonban összesen 197, Milánóban 43 kamera látja el ezt a feladatot, amelynek magyarázata a városszerkezetek közötti különbségben rejlik."

A kameráknak folyamatosan működniük kell, így a rendszerbe állítás mellett a karbantartás is fontos feladat. „Egy másik lehetőség, ha a Dunán átívelő hidak lesznek fizetősek. Ez a megoldás egyszerűbb és átláthatóbb struktúrát eredményezne, emellett lényegesen kevesebb, mintegy ötven darab kamerára lenne szükség a nyolc fővárosi híd megfigyeléséhez" - ismertette az alternatívákat a szakember.

A jövő megoldása a GPS

Ahogy az autópályáknál, úgy a budapesti dugódíj esetében is kézenfekvő megoldást jelentene a GPS-es nyomkövetésen alapuló rendszer bevezetése. „A járműbe szerelt fedélzeti egység, az úgynevezett OBU (on-board-unit) rögzíti a gépkocsi helyzetét és követi annak mozgását. A GPS alapú dugódíj-rendszer kizárja az ellenőrzőpont kikerülését, mivel a fedélzeti eszköz a teljes útvonalat észleli - magyarázta Bagossy Tamás, a WebEye Magyarország Kft. szakértője, hozzátéve, hogy a járműbe épített telematikai egység által szolgáltatott adatok számos egyéb célra is felhasználhatóak a navigációtól a különböző járműdiagnosztikai adatok kinyeréséig.

Bagossy Tamás szerint az egyetlen probléma az, hogy a GPS-alapú megfigyelőrendszer technikai bekerülési költsége jelenleg még igen magasnak mondható. „A jövő egyértelműen a GPS rendszerek felé mutat" - hangsúlyozta a szakember.

Közösségi közlekedés, P+R és B+R

Egy jól működő dugódíj-rendszer kialakításának - a körültekintő technológiai tervezés mellett - a kiegészítő infrastruktúra megteremtése is alapfeltétele. Ez a gyakorlatban a közösségi közlekedés fejlesztését jelenti - különös tekintettel az elővárosi buszokra és vonatokra -; illetve a P+R és B+R parkolók bővítését a zónahatárokon.

A Best Way Traffic Kft. felmérése szerint Budapesten jelenleg 3600 ingyenes P+R és B+R férőhely áll rendelkezésre, amely a város méretét és adottságait tekintve jóval kevesebb a szükségesnél.

Forrás: Computerworld/Dávid Imre