A túléléshez azonnali állami beavatkozás szükséges
Hosszú idő után kisebb politikai megegyezés esélye látszik Esztergomban, és a megosztottságáról elhíresült városban már ez is nagy hírnek számít, mert ilyenre 2010 ősze óta alig volt példa. Abban egyetért a polgármester és a Fidesz, hogy állami segítség kell, de a részletekről nem lesz könnyű megegyezni. A feladat most biztosítani a város fizetőképességét és megőrizni a képességet a minimális alapszolgáltatások ellátására - olvasható a Világgazdaság cikkében.
A tűzoltáshoz jelentősebb állami támogatásra van szükség. A végösszeg nagyjából egymilliárd forint körüli lehetne - ez az összeg talán kisebbnek tűnhet egy nagyváros gazdálkodásában, de Esztergom eredeti 2012-es költségvetését 7,5 milliárdos főösszeggel fogadták el. Sajtóértesülések szerint ezúttal éppen a közgyűlési többséget adó Fidesz-frakció kérte egy rendkívüli közgyűlés összehívását augusztus 23-ra, ahol akár dönthetnek is az állami segítség igényléséről. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormánypártiak ugyanazt mondják, amit Tétényi Éva független polgármester: azonnali állami beavatkozásra van szükség a túléléshez.
Ahogy a polgármester nemrég a Világgazdaságnak elmondta, eközben heti rendszerességgel tárgyal a városvezetés az Esztergomot hitelező bankokkal, és a többi hitelezőnek, valamint a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárságának is rálátása van az egyeztetésekre. A cél elkészíteni a reorganizációs és pénzügyi tervet, amellyel garantálható a fizetőképesség. A tárgyalásokról és az azóta a rendkívüli ülés tervéről kiszivárgó hírekből az az összkép áll elő: jó eséllyel állami segítségért fordulna Esztergom, ezért cserébe pedig valamit változtatnának a városi gazdálkodáson.
A kérdés az, hogy mi lenne a változás tárgya, és mi a módja. Ez az a kérdés, ahol ütközhet a polgármester és a testületi többség. Tétényi Éva többször is hangsúlyozta, hogy teljes átszervezésre van szükség, és hogy új alapokra kell helyezni a még Meggyes Tamás polgármestersége alatt alapított, a város legtöbb közszolgáltatásáért felelős Strigonium Holding működtetését. Az eddigi tapasztalatok alapján talán erre a legkisebb az esély: a Fidesz általában azokat a javaslatokat szavazta meg az elmúlt közel két évben, amelyek vagy nem változtattak, vagy javítottak e cég helyzetén.
Ám az is kérdéses, hogy ha érkezik állami segítség, mit szab feltételként meg a kormány. Emlékezetes a tavaly év végi döntés arról, hogy az állam magára vállalja tucatnyi esztergomi intézmény fenntartását. Az jelentős segítség lett volna kikecmeregni a csődveszélyből - csupán utána az ezekért járó pénzt is elvonták a várostól, így minden maradt a kiinduló helyzetben.
Az biztosnak látszik Esztergomban, hogy a saját bevételeket növelni kell. Az önkormányzati ingatlanvagyont kétmilliárd forint értékűre becslik, ám ezt jelenleg alig hasznosítja a város. Ezen kívül az sem elképzelhetetlen, hogy önhikiért, vagyis az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak járó állami támogatásért folyamodik Esztergom.
Ezt a segélyt sokáig csak csődközelben lévő kis falvak használták fel, ám újabban egyre nagyobb települések is kérték, sőt, tavaly már Miskolc is. Az igényléséhez azonban szigorúbb gazdálkodási feltételeknek kell megfelelni, ezeket pedig nehezebb akkor teljesíteni, ha a polgármester és a testület is bírósági úton próbálja elfogadtatni a saját költségvetési verzióját. Mégis, a Világgazdaság úgy tudja, a baj akkora, hogy ennek súlya alatt a kiegyezés sem lehetetlen részkérdésekben.
Forrás: Világgazdaság