Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „Jó Állam 2013 - Járások és kormányablakok" címmel rendezett sajtókonferenciát november 20-án a megyei és helyi sajtó meghívott képviselői számára, melynek célja az volt, hogy a területi közigazgatás reformjával összefüggő, 2013. január 1-jével életbe lépő jelentős változásokról mind a fővárosban, mind a vidéken élő emberekhez hiteles információkat juttassanak el.

A tradíciók és a modernitás „házasítása"

Navracsics Tibor miniszter a szemléletváltást és a valóban az emberek érdekeit szem előtt tartó, szolgáltató jellegű ügyfélszolgálatok fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az előkészítés végső fázisába érkezett az államigazgatás átalakítása, a járási hivatalok és kormányablakok kialakításában 2013 döntő év lesz.

1983-ban megszüntették az ország egyik talán legnagyobb hagyományaival rendelkező közigazgatási szerveit, a járásokat, 2013-ban azonban újraindulnak. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a múlt feltámasztása vezérli a kormányt a járások újbóli létrehozásával, a cél, hogy a polgárok érdekeit szolgáló közigazgatást és állami működést teremtsenek meg. A tradíciók és a modernitás „házasítására" tesznek kísérletet, ahogyan tették azt a kormányhivatalok kialakításakor is. 

Cél: a bizalom visszaállítása

Szabó Erika államtitkár történelmi léptékű átalakításnak nevezte a területi közigazgatás megkezdett reformját. Magyarországon a diktatúra évtizedeit követő 20 év átmeneti időszakként telt el, ami kevés volt arra, hogy állam és a polgárok közötti bizalmi viszony helyreálljon. A bizalom kialakításához az államnak sokat kell tennie és minden lépésével azt kell mutatnia az állampolgárok felé: „tudom, hogy a te adóforintjaidból működtetem az államszervezetet és szeretnélek a lehető legmagasabb színvonalon kiszolgálni".

A területi közigazgatás ezt a bizalmat szeretné építeni a kormányablakok országos rendszerének kialakításával, amely jövő év végére fejeződhet be. Ez nem csak egységes ügyfélszolgálati irodákat jelent majd, hanem azt jelenti, hogy az összes, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet egy helyen tudja majd intézni a lakosság, vagyis bevezetik az egyablakos ügyintézés lehetőségét. Ezzel megszűnik az, hogy az állampolgárnak először azt kell kinyomoznia, hogy melyik közigazgatási szervnél intézheti el ügyeit.

Megállapodások: 2760 település írta alá határidőre

A járási hivatalok előkészítő munkája nagyrészt lezárult, ennek részeként megszülettek a szükséges jogszabályok és azok a megállapodások is, melyeket a kormánymegbízottak kötöttek a polgármesterekkel az átveendő köztisztviselőkről, feladatokról, ingatlanokról és ingóságokról. Közel 3200 település van Magyarországon, ebből 2763 településsel terveztek megállapodást kötni, vagyis nemcsak a járási székhelyen, hanem a járásban lévő településeken is szeretnének megjelenni kirendeltség vagy ügysegéd formájában.

Határidőre 2760 településsel sikerült megállapodni. A megyei jogú városok közül Szeged az egyetlen település, amelyik nem kötötte meg az együttműködést, van egy település, ahol nincs aláíró, illetve a Fejér megyei Ercsi az a település, amelyik először elutasító volt, de végül határidőn túl döntött úgy, hogy mégis támogatja  a megállapodást. Szabó Erika elmondta azt is, hogy Budapesten minden kerületben lesz kerületi hivatal, amit nem járásnak fognak nevezni, de a feladat- és hatáskör egyezni fog itt is. 

Az államtitkár elmondta, a tervek szerint 2013 végére a jelenlegi 300-ról 6000-re bővül a kormányablak munkatársainak létszáma. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott elmondta, ennyi önkormányzattal nem volt egyszerű dolog megállapodni. A kormánymegbízottak az összes vezetővel folyamatosan tárgyaltak és a polgármesterek felismerték, hogy a járási megállapodással az ott élők járnak jól és nem az állam vagy az önkormányzat. 

Az átalakítás költségei

Az átalakítás költségeire vonatkozóan Navracsics Tibor miniszter elmondta, az alapelv az volt, hogy az új rendszer ne kerüljön többe, mintha az önkormányzati rendszert kistérségi szinten működtetnék. A járási hivatalok elhelyezése az önkormányzatok által ingyenesen használatba adott, illetve kihasználatlan állami ingatlanban történik majd. Csak a szükséges átalakításokat hajtják végre és eszközöket szerzik be, hiszen beszerzési stop van. Középtávon már működési költségek szempontjából megtakarítást jelent a hivatalok felállítása, hiszen olyan feladatokat, amiket most minden településen ellátnak, a jövőben járási szinten fogják végezni.

A miniszter hangsúlyozta, a tervek szerint azért sem lesz elbocsátás, mert egy újonnan kialakítandó rendszerről van szó, amit most töltenek fel munkaerővel, emellett pedig átvesznek az önkormányzati szférából embereket, kiszámoltak egy átváltási normát és sikerült „optimálisan belőni" a szükséges létszámot.

Forrás: OrientPress Hírügynökség