Akár több tízmillió forint többletterhet is róhat egyes önkormányzatokra az iskolai étkeztetés rendszerének átalakítása. A jogszabályi változás szerint ugyanis a konyhák üzemeltetését azon településeknek kell biztosítaniuk, ahol az étkeztetés zajlik, miközben a rezsiköltséget nem építhetik be a gyermekek étkezési térítési díjaiba - írja a Zalai Hírlap Online.

Az új helyzetet tulajdonképpen az iskolák államosítása hozta magával, bár a rezsiköltségeket korábban sem lehetett a szülők által fizetett térítési díjakban érvényesíteni. Eddig többnyire az volt a gyakorlat, hogy az iskolák üzemeltetési költségeit - ezen belül a konyhák rezsijét, valamint az ott dolgozók béreinek és járulékainak terheit is - arányosan megosztották egymás közt az intézményeket fenntartó önkormányzatok.

Január elsejétől mindez azért változott, mert az állam az iskolák működtetésén túl számos helyen - a háromezernél kevesebb lakosú településeken törvényi rendelkezés alapján, afelett pedig az érintett önkormányzatok kérésére - az intézmények fenntartását is átvette, ellenben az iskolai konyhák továbbra az önkormányzatoknál maradtak.

- A konyha üzemeltetése eddig az intézményi költségvetésnek képezte részét - magyarázza Csesztreg polgármestere, Czupi Magdolna. - Az iskolai költségvetés esetén a két legfontosabb, összegszerűen is a legjelentősebb bevételi forrásunk az állami normatíva, valamint a fenntartó önkormányzatok által fizetett hozzájárulás volt. Ezáltal a terheket tulajdonképpen arányosan viselték a fenntartó önkormányzatok. Január elsejével viszont az iskola az államhoz került, míg a gyermekek étkeztetésének biztosítása továbbra is önkormányzati feladat maradt, arra az önkormányzatra hárul, ahol az iskola található.

Czupi Magdolna azt mondja, ezáltal tulajdonképpen az összes többletköltség a székhely települést terheli. Mindez ott okoz aránytalanságokat, ahol sok a más településről bejáró tanuló, mint esetükben is. A csesztregi Kerkai Jenő Általános Iskolát tíz település tartotta fenn, ám a szabad iskolaválasztás joga miatt 18 községből vannak diákjaik.

- Az étkezési térítési díjak megállapításáról a gyermekvédelmi törvény rendelkezik, mely többek között azt is kimondja, hogy a gyermekek után fizetendő díj mértéke nem lehet magasabb a nyersanyagnorma összegénél - magyarázta a polgármester. - Mindez azt jelenti, hogy a térítési díjba sem a rezsiköltségeket, sem a konyhai dolgozók bérét, azok járulékait nem építhetjük bele. Esetünkben így éves szinten körülbelül tízmillió forintos többletteherrel, vagyis veszteséggel kell számolnunk. Mindez azért is érdekes, mert az állam kötelezően ellátandó feladatot ró ránk, miközben annak finanszírozását nem mellékeli.

Az önkormányzatok kénytelenek eleve veszteséggel számolni. A konyhák működtetésének állami támogatását már évekkel ezelőtt megszüntették. A nyersanyagnormaként megállapított összeget kötelezően a gyermekekre kell fordítani, vagyis arra sincs lehetőség, hogy a térítési díjból beszedett összegnek egy bizonyos hányadát átcsoportosítsák a rezsiköltségekre vagy a konyhai dolgozók bérére. Az a korábban jól bevált gyakorlat sem működhet már, hogy az iskolák technikai személyzetéhez tartozó dolgozók - például takarítók - besegítsenek szükség esetén a konyhai feladatok ellátásába. Egyedül arra van csak lehetőség, hogy felnőtt étkeztetés biztosításával próbálják meg valamelyest csökkenteni a veszteségeket, ott ugyanis van mód a rezsi- és egyéb költségeket érvényesíteni az ebéd árában. Az így keletkezett bevétel azonban a ráfordításnak csak töredékét fedezi.

Más a helyzet ott, ahol a konyha azon önkormányzatok közös tulajdonában van, amelyik településekről gyermekek is járnak az adott intézménybe. Példa erre Gutorfölde, amely a helybéli diákok mellett a csertalakosiakat és a szentpéterföldeieket is fogadja. Ez esetben a konyhai rezsiköltségeket és a dolgozók juttatásaival járó kiadásokat az önkormányzatok egymás közt arányosan megosztják, a terheket közösen viselik - magyarázta Nyakas István polgármester. Lovásziban a gyermekétkeztetés feladatait egy önkormányzati tulajdonú étterem révén oldják meg. Léránt Ferenc polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy a felmerülő költségek a körjegyzőség hat önkormányzata között szintén létszámarányosan oszlanak meg.

Letenyén önkormányzati feladat maradt az iskola fenntartása, mert a képviselőtestület nem kérte annak átvételét az államtól. A dél-zalai város oktatási intézményébe összesen 340 tanuló jár, Letenye mellett Zajkról, Kistolmácsról és Murarátkáról is. Halmi Béla polgármester kérdésünkre elmondta: ahogy eddig, ők a jövőben is magukra vállalják a konyhai rezsiköltségeket, valamint az ott dolgozók bérét és járulékait, ami éves szinten mintegy tízmillió forintos kiadást jelent.

A gyermekétkeztetéssel kapcsolatosan van néhány további tisztázandó kérdés is - figyelmeztettek az érintettek. Ilyen az ingyenes vagy kedvezményes térítési díjú étkeztetésben részesülő gyerekek után felmerülő költségek finanszírozása. Ezt az állam vállalja magára, a fenti okok miatt kieső térítési díjat pedig kompenzációként megkapják az önkormányzatok. Azt is célszerű megemlíteni, hogy mi módon történik az iskola és a gyakran vele egybeépített konyha közüzemi költségeinek megosztása ott, ahol az oktatási intézmény működtetése állami kézbe került. Ezeken a helyeken általában vagy megállapodás alapján osztoznak a költségeken, vagy almérőket szerelnek fel, a külön rendszerek kiépítése csak ritkán fordul elő.

Forrás: Zalai Hírlap Online