Magyarországon a gazdaság fejlődésének legnagyobb gátja a korábbi évek krónikus állami túlköltekezése és az államadósság ebből adódó drasztikus megemelkedése, amit az Állami Számvevőszék, illetve az egyéb független intézmények sem tudtak megakadályozni. A közpénzügyek rendbetétele az új Alaptörvény egyik kiemelt célja, és ezt a célt kell szolgálnia az Állami Számvevőszékről szóló új törvénynek is, amit úgy tehet meg, hogy erősíti a számvevőszéki jogosítványokat.

Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke az Állami Számvevőszékről szóló törvény felülvizsgálatában és újrakodifikálásában az Állami Számvevőszék elnökét közreműködésre kérte fel. Az Állami Számvevőszék dolgozik a javaslaton, és az alábbi - sajtóközleményben kiadott - következtetésekre jutott.

Legyen következménye az ellenőrzéseknek!

Az Állami Számvevőszékről szóló törvény 1989-ben lépett hatályba, az azóta eltelt több mint két évtized pedig rámutatott a jogszabály hiányosságaira. A jelenleg érvényes jogi szabályozás nagyban nehezíti a számvevőszéki jelenések hasznosulását. Ezt az okozza, hogy az ellenőrzöttek gyakorlatilag jogi következmények nélkül tagadhatják meg az együttműködést a számvevőkkel, illetve az sem jár szankciókkal, ha a jelentések ajánlásait figyelmen kívül hagyják. Arra is volt példa, hogy a Számvevőszék munkatársai egyszerűen nem kapták meg az ellenőrzöttől az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, ami lehetetlenné tette az ellenőrzés lefolytatását.

Az új Alaptörvényhez kapcsolódva szükségessé válik a sarkalatos törvények megalkotása. Olyan számvevőszéki törvényre van szükség, amely kezeli a fenti anomáliákat, és megszünteti a következmény-nélküliséget az ellenérzősekkel kapcsolatban.

A következmények nélküli ellenőrzések felszámolása azt követeli meg, hogy az ellenőrzési megállapítások súlyától függően szigorítani kell az ellenőrzött szervezet kötelezettségeit és felelősségét. Az új törvénytől elvárható, hogy a megengedő szabályokkal szemben előtérbe helyezze az eltérést nem engedő előírásokat, a már bekövetkezett jogellenes állapot megszüntetésén túl pedig az esetlegesen következő hátrányok megelőzésére is hangsúlyt fektessen.

A közvagyon védelme erősítése érdekében szükséges, hogy a Számvevőszék megfelelő jogi eszközökkel rendelkezzen az ellenőrzött szervezet jogellenes magatartásának következményeként előállott kárveszély megelőzésére, illetőleg a már bekövetkezett kár enyhítésére.

Szükséges a jelenlegi szabályok szigorítása annak érdekében, hogy a Számvevőszék ellenőrzési megállapításai az ellenőrzött szervezet oldalán ne csupán intézkedési lehetőséget, hanem cselekvési kényszert teremtsenek a feltárt hiányosságok megszüntetésére. Az ellenőrzési megállapítások, javaslatok hasznosulása csak úgy biztosítható, ha a Számvevőszék rendszeres visszajelzéseket kap az ellenőrzött szervezetektől. A Számvevőszék a közpénzügyek legfőbb őre, de a jelenlegi szabályozásból épp a garanciális elemek hiányoznak, amik lehetővé tennék a közpénzek hatékony és gyakorlati következményekkel járó ellenőrzését.

A számvevőszéki jelentések következmény-nélkülisége ellentétes az erős állam koncepciójával is, márpedig a válság megmutatta, hogy csakis a takarékos, de hatékony és erős állam képes megvédeni a polgárait. Az Állami Számvevőszék nem bíróság, így ítéleteket sem hozhat, hivatalként magas színvonalú szakértői anyagaival tudja segíteni a jó kormányzást. Ezek hasznosulásához azonban arra van szükség, hogy a számvevők munkáját ne lehessen ellehetetleníteni, ajánlásaikat és megállapításaikat pedig figyelmen kívül hagyni.

Átláthatóság, közérthetőség, függetlenség

A Számvevőszék munkájának hasznosulásához szükség van arra, hogy átlátható legyen az ellenőrzési folyamat és közérthetőek legyenek a jelentések. Ehhez szükséges, hogy a Számvevőszék belső szervezeti struktúrája is letisztuljon, a felelősségi körök pedig egyértelműen elhatároltak legyenek. Az átláthatóság elengedhetetlen feltétele, hogy a jelentések nyilvánossága továbbra is biztosított legyen. A Számvevőszék már korábban egyértelműen állást foglalt a jelentések nyilvánossága mellett.

A Számvevőszék hatékony munkavégzéséhez szükséges az intézmény függetlenségének szavatolása és megerősítése. Ezt célozzák a számvevőszékben érvényes szigorú összeférhetetlenségi szabályok és az ezekhez kapcsolódó speciális, a kormány döntésétől független javadalmazási szabályok is. Az új törvénynek is ki kell állnia a függetlenség mellett, ide értve a személyi, a pénzügyi és az intézményi függetlenséget biztosító szabályokat is.

Tanácsadás és alkalmazkodóképesség

A Számvevőszéknek feladata a jól irányított állami működés elősegítése. Ehhez a következetes és szigorú ellenőrzések mellett arra is szükség van, hogy a korábbinál hangsúlyosabb legyen az Országgyűlés, annak bizottságai és az ellenőrzött szervezetek felé irányuló segítő, tanácsadó és javaslattevő szerep. Az Európai Uniónak a tagországok költségvetésének előzetes egyeztetésére vonatkozó, bevezetendő szabályaira és a környezeti változásokra tekintettel a Számvevőszék tevékenységében a költségvetés véleményezésének is új hangsúlyokat kell kapnia.

A dinamikusan változó gazdasági környezet szükségessé teszi, hogy a Számvevőszék szervezete rugalmasan tudjon alkalmazkodni a feladatokhoz. Ehhez a kapacitások erősítésére, a szervezet külső és belső reagáló képességének fejlesztésére van szükség, ami lehetővé teszi, hogy a közvélemény elvárásaira mielőbbi, érdemi válaszok szülessenek. Az új törvénynek figyelemmel kell lennie arra is, hogy az ellenőrzés módszertana egy folyamatosan változó, bővülő szakmai ismeretanyag, amelyre jelentős hatással vannak az időszakonként közzétett, egyre részletesebb nemzetközi standardok is.

Az új törvénynek azt kell szolgálnia, hogy legyen súlya a Számvevőszék jelentéseinek. Ehhez szigorú, következetes, átlátható, független, hatékony és közérthető Számvevőszékre van szükség.