A Semmelweis Terv tartalmazza a betegutak racionalizálását, az intézményrendszerben rejlő tartalékok felszabadítását, új források bevonását, állami egészségszervező intézmény felállítását és az üresen álló állami egészségügyi ingatlanok hasznosítását is. A Semmelweis Tervet kormányszóvivői tájékoztatón ismertette június 1-jén Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár és Nagy Anna kormányszóvivő.

Nagy Anna az egészségügy helyzetéről elmondta: az előző kormányok alatt ezen a területen volt a legnagyobb a forráskivonás, többszáz milliárd forintot vontak el a gyógyítástól. A pénzszűke az infrastruktúra teljes leépüléséhez, a szakdolgozók elvándorlásához, a kórházak eladósodásához vezetett. A beszállítók hitelei és az orvosok, nővérek hivatástudata tartotta életben az ellátórendszert. Ez az állapot azonban nem tartható fenn, és ezért döntött a Kormány a Semmelweis Terv elfogadásáról, ami az egészségügy megújításáról, egy fenntartható rendszer kialakításáról szól.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kiemelte: szakmai műhelyekben a munka már jóval a kormányváltás előtt elkezdődött, és a tervezés jelentős adatigénye miatt egy éve folyamatosan zajlik. Tavaly novemberben mutattuk be a Semmelweis Terv koncepcióját, amit társadalmi egyeztetés követett, így a terv sokat változott, számos szakmai javaslattal bővült.

Szócska Miklós ismertette a Semmelweis Terv részleteit: döntés született arról, hogy térségi egységekre épülő állami egészségszervezési intézményrendszer épül ki. Ez azt jelenti, hogy minden betegségtípust olyan intézményben és olyan ellátás keretében kezelnek, ahol és ahogy az a leghatékonyabb. A Kormány döntése szerint az ellátórendszerben felszabaduló forrásokat az egészségügyben található hiányosság fedezetére, elsősorban a szakdolgozók jövedelmének növelésére kell forgatni. A minisztérium felmérése szerint csak az energia központosított beszerzésével éves szinten hat milliárd forintos megtakarítást lehet elérni.

„Állami egészségügyi menedzsment-rendszert állítunk fel, ez a szervezet lesz felelős az állami intézmények üzemeltetéséért és tulajdonlásáért is. Szintén kormánydöntés született arról, hogy a fővárosi kezelésben lévő kórházak is az új állami szervezet alá kerülnek, a részletekről folyamatos az egyeztetés a fővárosi önkormányzattal" - ismertette az államtitkár.

Az egészségfinanszírozás is megújul: valós igények alapján szervezzük újjá a betegutakat, és teljesítményalapúvá válik az egészségügy pénzellátása. Egyetértés volt a kormányülésen arról is, hogy az üresen álló, vagy esetleg felszabaduló ingatlanok hasznosításából származó bevétel a központi régió kórházainak infrastrukturális fejlesztéseit szolgálja majd, mert ebben a régióban nem állnak rendelkezésre uniós források erre a célra" - tájékoztatott Szócska Miklós. Budapesten három sürgősségi központ kialakítása kezdődött meg, ezen központok köré szervezzük a főváros ellátását - mutatott rá.

„Megkezdődött az egészségügyi életpálya-modellek kidolgozása is, átfogó, ösztönző és szabályozói rendszer fogja biztosítani a szakdolgozók megbecsülését és megakadályozni az elvándorlást. Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ alakul a betegjogok hatékonyabb védelme érdekében. A szűrőprogramok áttekintésre kerülnek, a szervezett szűrések felé fog elmozdulni az ország" - folytatta az államtitkár.

A Semmelweis Terv meghatározza az egészségügyi ellátórendszer átalakításának elvi kereteit, a minisztérium feladata pedig a gyakorlati megvalósítás, egyeztetés az érintett önkormányzatokkal, intézményekkel - áll a kormany.hu tudósításában.