Az év legnagyobb eredményének nevezte Domokos László, hogy a közpénzügyekkel kapcsolatban megkerülhetetlen viszonyítási ponttá vált az Állami Számvevőszék (ÁSZ), és lezárult a következmények nélküli ellenőrzések korszaka. A szervezet elnöke az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában arról is beszámolt, hogy az ÁSZ 2013-ban több mint 170 jelentést hozott nyilvánosságra, szemben a 2012-es 112 jelentéssel.

„Az új ÁSZ-törvény szerint az ellenőrzött szervezeteknek minden ellenőrzésünkre intézkedési tervet kell készíteniük. Így 2013-ban valóban lezárult a következmények nélküli ellenőrzések korszaka, minden megállapításunk konkrét intézkedéshez vezet" - emelte ki Domokos László.

A kötelező feladatain túl a számvevőszék az idén áttekintette 20 kórház gazdálkodását, megvizsgáltak két országos és 16 területi gazdasági kamarát és három vidéki közlekedési társaságot, közel 200 szakképzést végző magánvállalkozást, illetve ellenőrizte a közmunkaprogramokat.    

Nagy hangsúlyt helyeztek az önkormányzatokra is, hiszen több száz települési önkormányzat és több mint 150 nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését kezdték meg. Idén csaknem kétezer javaslatot tettek, azaz ennyi szálon indították el a magyar közpénzügyek megújítását - mutatott rá.

Az önkormányzati adósságkonszolidáció, valamint a feladatellátás átalakítása az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére egyértelműen kedvező hatást gyakorolt. A kiváltó okokat azonban nem szüntette meg, az ÁSZ ellenőrzései során feltárt kockázatok közül több továbbra is fennáll.

Ilyen a gyenge működési jövedelemtermelő képesség, a bevételek és kiadások egyensúlyának hiánya, a pénzügyi lehetőségeket meghaladó mértékben önként vállalt feladatok, beruházások fenntartása, vagy a lejárt szállítói tartozások növekedése - mondta. Hozzátette: az ÁSZ olyan javaslatokat tesz, amelyekkel az önkormányzatok pénzügyi helyzete hathatósan javulhat, és az adósságkonszolidációval együtt tartós pénzügyi egyensúlyi helyzetet eredményezhet.

Az ÁSZ elnöke kiemelte: a pénzügyi folyamatokat nem lehet felelősen értékelni a vagyongazdálkodás vizsgálata nélkül. A stabil pénzügyi egyensúly és a felelős vagyongazdálkodás alapja is a szabályos működés, ezért az idén kiemelten ellenőrizték az önkormányzatok belső kontrollrendszereit is. Hangsúlyozta, hogy a belső ellenőrzési rendszert azért kell rendbe tenni, hogy annak intézményes garanciái is legyenek, csökkenjen a korrupció kockázata és „a korrupció érzete" is.

Az ÁSZ önkormányzati ellenőrzéseinek célja a hiányosságok, szabálytalanságok feltárásán túl, hogy támogassák a településeket a szabályos és fenntartható működés kialakításában. Ezért is indítottak ősszel 20 helyszínen, az egész országot lefedő szemináriumot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal közösen.

Magyarországon a mintegy 3200 helyi önkormányzat mellett megközelítőleg 2400 nemzetiségi önkormányzat működik, a gazdálkodásukat az elmúlt 23 évben önálló témaként senki nem ellenőrizte, bár az elmúlt években a nemzetiségi önkormányzatok működését meghatározó jogszabályok jelentősen megújultak - mondta.

Az ellenőrzések során széles körben tártak fel gazdálkodási hiányosságokat, illetve szabálytalanságokat. A megállapítások nem általánosíthatók a teljes nemzetiségi önkormányzati rendszerre, mivel az ellenőrzött önkormányzatok kiválasztása kockázatelemzéssel történt - jegyezte meg.

Az ÁSZ 2014. első félévi ellenőrzési terve szerint a zárszámadási mellett célzott ellenőrzés is érinti majd az adóhatóságot: a NAV hátralékkezelési és végrehajtási eljárási, valamint a kiemelt adózói körben gyakorolt tevékenységét vizsgálják. A zárszámadási ellenőrzések során a számvevők megállapították, hogy az adóhatóságnál nyilvántartott hátralékállomány szinte minden évben nőtt, így 2012 végére meghaladta a 2100 milliárd forintot. Tavaly több mint 260 milliárd forint, működő cégek és vállalkozók által ki nem fizetett adóhátralékra vonatkozóan nem indítottak adó-végrehajtási eljárást.

Az ÁSZ törvényi előírás alapján rendszeresen ellenőrzi az országgyűlési, valamint önkormányzati és nemzeti, etnikai kisebbségi képviselő-választások lebonyolításához felhasznált pénzeket, így lesz ez 2014-ben is. „A vonatkozó szabályozás újdonsága, hogy a kampányidőszakban politikai hirdetést csak olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az ÁSZ nyilvántartásba vette.

A szavazást követő 15 napon belül tudatniuk kell, hogy milyen politikai hirdetéseket közöltek a kampányidőszakban, a részletes listát pedig közzétesszük a honlapunkon. Ellenőrizni fogjuk a központi költségvetésből kapott támogatásokat is, a 2014-es országgyűlési választások lebonyolításához kapcsolódó ellenőrzéseink eredményeit pedig a választásokat követően, 2015 tavaszáig hozzuk nyilvánosságra" - mondta az elnök.

„Idén stratégiai területünkké tettük az „ellenőrzők ellenőrzését", olyan intézményeket veszünk górcső alá, amelyek maguk is végeznek ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet. Ehhez a körhöz tartozik például a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Államkincstár vagy az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság tevékenységének szabályszerűségi ellenőrzése. Ezeket a jelentéseket hamarosan nyilvánosságra hozzuk" - mondta az ÁSZ elnöke.

Forrás: MTI