Az Őrségi Nemzeti Parkhoz kíván csatlakozni 22 zalai település. Az önkormányzatok erről már meg is hozták döntésüket. Az érintett falvak - főként a rédicsi és a csesztregi körjegyzőségekhez tartozó települések - elsősorban térségfejlesztési szempontokat emlegetnek, illetve az idegenforgalom fellendülését is várják a változástól. A 12 évvel ezelőtt alapított Őrségi Nemzeti Park ugyanis ezeken a területeken jelentős eredményekről számolhatott be.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságán olyan dolog történt, amire eddig Magyarországon nem volt példa. Huszonkét zalai település kérelmezte, hogy csatlakozhasson a nemzeti parkhoz. Képviselő-testületi határozatot hoztak, melyet el is küldtek az Őrségbe - tudtuk meg Dr. Markovics Tibor igazgatótól. Hozzátette: oly módon szeretnének csatlakozni a települések, hogy azokat a természeti területeiket, melyek alkalmasak nemzeti parknak, nemzeti parkká is nyilvánítsák. A vezető elmondta, hogy a minisztériumba elküldték a települések kérelmeit, ám egyelőre nem jeleztek vissza.

„Megdöbbentünk a kérésen, hisz ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy ott, ahol megpróbáltunk véghezvinni természetvédelmi területté nyilvánítást, mindig kisebb-nagyobb ellenállásba ütköztünk" - folytatta az igazgató. „Most épp az ellenkezője történik: csatlakozni szeretnének hozzánk. Elsősorban az idegenforgalommal kapcsolatos dolgaink szimpatikusak a települések számára, jó márkanév az Őrségi Nemzeti Park. Örömmel állunk elébe a csatlakozásnak. Azt ajánlottam a zalai polgármestereknek, a helyi képviselőknek, hogy jöjjenek el, s faggassák ki az őrségi települések vezetőit. Ne úgy vágjanak bele, hogy nem tudják, mit is vállalnak. Mi elmondtuk azt is, hogy melyek azok az elképzelések, melyeket szem előtt tartunk az állattartásnál, a gazdálkodásnál, s az idegenforgalomnál. Ennek tudatában szavaztak a képviselők."

A huszonkét település a Balaton-felvidéki Nemzeti Park működési területén található. A hetési falvak (két szlovéniai és hét magyar) jelezte a szándékát, és a Göcsej területén lévő települések is csatlakoznának. A szándék nem először merült fel, 2001-ben a nemzeti park létrehozásának előkészítési munkái nyomán több helyen is falugyűlést tartottak. Ezek a települések már akkor is szerettek volna csatlakozni, ám a nemzet park nem növelhette területét.

„A rédicsi közös önkormányzati hivatal tizenkét településének azon döntését, miszerint az Őrségi Nemzeti Parkhoz szeretnének tartozni, elsősorban a tájegység szerkezete indokolja, hiszen sokkal inkább hasonlítanak a természeti adottságaink az őrségi, mintsem a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkéhoz" - mondta az egyik érintett község, Rédics polgármestere, Tóth Lajos.

Czupi Magdolna csesztregi polgármester ezt kiegészítette azzal, hogy tapasztalataik szerint a megye ezen részén az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak sokkal dominánsabb a térségfejlesztésben betöltött szerepe, ebből pedig várhatóan ők is profitálnak.

„Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vezetőivel többször is egyeztettünk a kérdésről" - mondta Czupi Magdolna. „Részletesen beszámoltak a térségfejlesztési munkájukról, amely során csak az utóbbi években több milliárd forintnyi fejlesztési támogatást sikerült a nemzeti park területén található településeken felhasználni."

Ugyanilyen dinamikus az idegenforgalom bővülése is az Őrségben, két éve már 42 ezerre rúgott azon vendégéjszakák száma, amelyeket a nemzeti park közvetítése révén foglaltak le az őrségi szálláshelyeken. Czupi Magdolna azt is elmondta: információk szerint döntésük kötöttségekkel nem jár, így mezőgazdasági vonatkozások sem várhatóak a tervezett váltástól, és a védett területek például eddig is Natura 2000 besorolás alá tartoztak.

Forrás: Vas Népe