Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2020. augusztus 7.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Közös állásfoglalás az új Ötv. munkaanyagáról
Holnap folytatódik az egyeztetés a Belügyminisztérium és az önkormányzati szövetségek között

Közös állásfoglalás született az új önkormányzati törvény munkaanyagáról, amelyet hazánk négy önkormányzati szövetségének vezetője - Wekler Ferenc, a KÖSZ, Schmidt Jenő, a TÖOSZ, Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség és Gémesi György, a MÖSZ elnöke - írt alá, és juttatott el Pintér Sándor belügyminiszternek. Ez az állásfoglalás képezi majd az önkormányzati oldal részéről annak a tárgyalásnak az alapját, amelyet a hét önkormányzati szövetség vezetői folytatnak majd az új Ötv. tervezetről június 16-án, a Belügyminisztériumban.


Állásfoglalás az új önkormányzati törvény munkaanyagáról

I.         Bevezető (helyzetértékelés, a megújítás célrendszere)

  • Az anyagban hangsúlyosan jelenik meg az állami, önkormányzati feladatok tisztázásának és újraszabályozásának igénye, ami elvileg támogatható, azonban problémás, hogy először alakítja ki az új szervezeteket, majd később rendeli ehhez az ellátandó feladatokat, ahelyett, hogy készülne egy részletes feladat- és hatáskör telepítést tartalmazó dokumentum és ez jelölné ki, hogy milyen szervek által (állami vagy önkormányzati) és milyen szinten (község, város, járás stb.) látandó el a feladat.
  • Az új Ötv.-hez, az önkormányzati feladatellátás újraszabályozásának megítéléséhez az államreform egyéb területeinek, az ágazati törvényalkotásnak a témához kapcsolódó területeit is ismerni kellene, harmonizálva mindezt az önkormányzati rendszerhez több vonatkozásban is kapcsolódó Nemzeti Vidékstratégiai Koncepcióval.
  • Alapvető hiányosságnak minősítjük, hogy a helyzetelemzést nem támasztják alá megfelelő részletezettségű adatok, tények, s figyelmen kívül hagyja e rész azon okokat, így többek között magának az államnak a szerepvállalását, az önkormányzati szférából való folyamatos forráskivonást és többletfeladat telepítést, amelyek jellemezték az elmúlt bő másfél évtizedet.
  • Nem fogadhatóak el azok a megállapítások, amelyek az ország eladósodását az önkormányzati szférára hárítják, vagy ezt sugallják. Az önkormányzatok eladósodása külön is vizsgálandó településtípusonként, továbbá belső tartalmát tekintve fejlesztési, működési hitelek megkülönböztetésre vonatkozóan. Ez esetben igen árnyalt, a helyzetelemzéshez képest másfajta képet kapnánk.
  • A megfelelő elemzések, modellszámítások, hatás- és hatékonyság vizsgálatok hiánya nem csupán a helyzetelemzés kapcsán vetődik föl, hanem az új struktúra és működés hatékonysága, eredményessége, gazdaságossága, hasznossága tekintetében is.
  • A nem kellően alapos, téves helyzetelemzésből fakadnak a helytelen következtetések és a hibás célrendszer fölállítása. Ennek kapcsán külön is kiemelendő az állami szerepvállalás túlsúlyos erősítésére és ezzel együtt az önkormányzatiság korlátozására vonatkozó, sok esetben annak kiürítését jelentő elképzelések.

II.        Önkormányzati-állami feladatok áttekintése

  • A differenciált feladat- és hatáskör telepítés (amit a hatályos Ötv. is rögzít) támogatható. Nem eléggé egyértelmű ugyanakkor, hogy a differenciált feladatellátásban mi lesz a szerepe a járásközpont városoknak, másrészt pedig, hogy ha a településeken belül megmaradnak az intézmények, ezekhez milyen feladat ellátási, fenntartási, irányítási kötelezettség társul.
  • A munkaanyag igyekszik elhatárolni az állami-önkormányzati feladatokat, itt is erősítve az állami szerepvállalást, azonban az ágazati jogszabályok ismerete nélkül mindezek racionalitása sok esetben megkérdőjelezhető.
  • A dokumentum nem teljes körűen sorolja fel az ellátandó feladatköröket, az állami-államigazgatási-önkormányzati feladatellátást érintőket, így csupán példálózó jelleggel foglalhatunk ezekről állást azzal, hogy az ellátandó közszolgáltatások köre tovább bővíthető.
  • A munkaanyagban szereplő hat feladatkör döntő része állami, vagy járási szintű, illetve városi, vagy kötelező társulásban látandó el, ami a kistelepüléseken gyakorlatilag az önkormányzati feladatellátás kiüresítését jelentené, még az úgynevezett tisztán önkormányzati feladatként meghatározott helyi közügyek tekintetében is.
  • Ugyancsak az ágazati törvények hiányában nem lehet állást foglalni az önkormányzati minimum szolgáltatások köréről, azon szolgáltatásokról, amelyeket minden önkormányzatnak el kellene látnia. (Megjegyezzük, hogy a munkaanyag a kötelező önkormányzati feladatok kapcsán is nagyrészt a kötelező társulások ellátási feladatait és hatáskörét rögzíti).
  • A munkaanyagban szereplő feladatok közül álláspontunk szerint az alapfokú oktatás, óvodai, bölcsődei, egészségügyi, szociális ellátás, településfejlesztés és -üzemeltetés mindenképpen önkormányzati kell, hogy legyen; a közfoglalkoztatás csak abban az esetben, ha ehhez a megfelelő szervezeti és financiális feltételek rendelkezésre állnak. A középfokú oktatásban, szakoktatásban, járó- és fekvőbeteg ellátásban mind az önkormányzati, mind az állami szerepvállalás támogatható; az állami feladatellátás esetében akkor, ha az önkormányzati helyi érdek továbbra is érvényesülhet. Ha az adott közoktatási feladatot az önkormányzat - az ágazati jogszabályban meghatározott feltételek szerint - nem tudja ellátni, következő lehetőség a társulás, vagy az állami feladatellátás - az adott település önkormányzatának döntése alapján.
  • Az államigazgatási hatósági ügyintézés állami feladat, járási szintre történő telepítésüket viszont - figyelemmel a kialakult és jól működő körjegyzőségi rendszerre is - nem támogatjuk, de mivel ez kormányzati hatáskör, csupán tudomásul vehetjük. Amennyiben viszont létrejönnének a megyei kormányhivatalok járási egységei, ez esetben is biztosítandó, hogy ne növekedjenek az ügyfelek terhei, továbbra is ügyfélcentrikus és polgárközeli legyen a közigazgatás. Ehhez vizsgálni kell a járáson belüli közlekedési kapcsolatokat, az informatikai rendszerek alkalmazhatóságát; tisztázandó továbbá, hogy ezek ellátásában kapnak-e, s ha igen, milyen szerepet az önkormányzati hivatalok (irodák?), s hogy lesznek, lehetnek-e olyan államigazgatási ügyek, amelyeket e közigazgatási egységek látnak el.

III.      Az önkormányzati rendszer belső átalakítása

  • Elvi jelentőségű tételnek minősítjük, hogy valamennyi olyan település, amely rendelkezik a népességmegtartó, önkormányzó képességgel, választhasson helyi képviselő-testületet, polgármestert.
  • Az önálló hivatal létrehozásának lakosságszám szerinti korlátozását nem támogatjuk. Önmagában a lakosságszám nem alkalmas annak eldöntésére, hogy legyen, vagy ne legyen önálló hivatal. Ehelyett az ellátandó közszolgáltatások ismeretében a helyi képviselő-testületek döntsenek erről, s ha azokat az adott település egyedül nem tudja ellátni, akkor kerüljön sor társulásos feladatellátásra.
  • Nem támogatjuk a járási jogú városi státusz bevezetését, ez ugyanis rossz „történelmi emlékeket, taszítást" ébreszt a lakosságban: a tanácsrendszerre emlékeztet. Amennyiben mégis bevezetésre kerül, úgy a járások lehatárolásánál ne az adminisztratív szempontok, hanem a tényleges, valóságos térkapcsolatok jelentsék a rendező elvet, egyértelműen kell rögzíteni feladatait, hatásköreit, az egyesített hivatalt is beleértve, viszonyát a járás többi települési önkormányzatával, az itt működő „irodákkal".
  • A járási szintű intézménykoncentráció kapcsán problémát okoz, hogy az elmúlt esztendők során a kisebb településeken is jelentős infrastruktúra és intézmény-fejlesztések történtek, s nem világos, hogy mi lesz ezek sorsa?
  • Az új község és városalapítás feltételeinek újraszabályozásával egyetértünk.
  • A főváros és a kerületek kapcsán különböző változatokat rögzít a munkaanyag, így ezekről nem kívánunk állást foglalni, csupán annak erősítését tartjuk fontosnak, hogy a főváros is a magyar települési struktúra része, egységes település megjelenítésére kell törekedni a szabályozórendszer továbbfejlesztése során.
  • A megyéket érintő több variáció közül a szövetségek eltérő véleményeket képviselnek. Abban egységesek, hogy a megye kaphasson területfejlesztési hatásköröket, hogy a települések saját adóbevételei ne kerüljenek a megyei fejlesztési alapba, hanem ez az alap „máshonnan töltődjék föl", s hogy a fejlesztési döntések meghozatala során ne növekedjék az állami szerepvállalás. Továbbá nem értünk egyet a szavazati jognak a forrásokhoz való hozzájárulás mértékéhez igazodó korrekciójával. (Az iparűzési adó bizonyos részének ezen alapba történő átcsoportosítását az egyik szövetség támogatja).
  • A megyei jogú városok szerepének újragondolását a szövetségek támogatják, beleértve ebbe a megyével való kapcsolataikat is. A közöttük lévő különbségek viszont nem az anyagban jelzettek szerint mutatkoznak meg, hanem az ún. hagyományos magyarországi nagyvárosok (regionális centrumok) illetve az ilyen szereppel nem bíró városok között.
  • Nem támogatjuk a kötelező társulások olyan általánossá tételét, amit a munkaanyag rögzít. E járási szintű többcélú kötelező társulás és annak munkaszervezete ugyanis gyakorlatilag ellátná a tisztán önkormányzati feladatok túlnyomó részét is, így kérdéses, hogy egyáltalán mi maradhat községi szinten. E helyett a kötelező társulásokat valóban kivételes jelleggel lehessen előírni, meghagyva a mikrotérségi társulási formák jól bevált rendszerét.
  • Átláthatatlannak, ellentmondásosnak és finanszírozhatatlannak tartjuk a munkaanyag hivatali egységeit: a Kormányhivatal járási hivatala - járási jogú város hivatala - egyéb városok hivatalai - egyesített hivatal - kötelező többcélú társulás munkaszervezete - 2000 lakosságszámnál nagyobb települések hivatalai - (kvázi körjegyzőségi hivatalok?) - helyi irodák.

IV.       Finanszírozás

  • A feladatfinanszírozást hosszú ideje igyekeztünk már bevezetni, s elismerjük ennek előnyeit, azonban az e rendszerre való áttérés módozatai kidolgozatlanok. Kérdéses az is, hogy miként lehet érvényesíteni ez esetben a helyi sajátosságokat, a térségi különbségeket.
  • Meggyőződésünk, hogy a kötött felhasználás előírásával együtt járó feladatfinanszírozás a gyakorlatban nem megtakarítást, hanem pazarlást eredményez.
  • A kötelező feladatok finanszírozása legyen teljes körű (utalva, hogy az un. „arányos" finanszírozás elégtelensége milyen súlyos helyzetbe sodorta az önkormányzatokat az elmúlt évtizedekben), azaz a szükséges vagyont és a feladatellátáshoz az egyéb finanszírozási eszközöket biztosítsa az állam.
  • Újabb helyi adók bevezetése jelen helyzetben életszerűtlen, azt viszont támogatjuk, hogy az egész adórendszer újragondolásra kerüljön. A helyi adók növelésére, mivel nincs fizetőképesség, csak akkor kerülhessen sor, ha ez együtt jár a központi adók mérséklésével.
  • Az iparűzési adó továbbra is maradjon önkormányzati kompetenciában.
  • Amennyiben bármely önkormányzati feladatot a jövőben állami feladattá minősítik, ez nem járhat együtt az önkormányzati vagyon ingyenes állami tulajdonba adásával; minimális igényként fogalmazható meg csereingatlan biztosítása.
  • A hazai fejlesztésű források bővítésével egyetértünk, kérdéses azonban, hogy az önkormányzatok gazdasági helyzete és az un. kötött felhasználás milyen tényleges lehetőséget biztosít a pályázati forrásszerzésre.

V.        Adósságkezelés és rendezés

  • Ismételten rögzítjük, hogy az államadósság meghatározó okozója nem az önkormányzati szféra.
  • Az adósságrendezési eljárást előidéző polgármesterekkel, képviselőkkel kapcsolatban a választójog korlátozását jelentő rendelkezések elfogadhatatlanok. Ha bűncselekményt követnek el és ezért jogerősen elítélik, az megfelelő szankció. Megjegyezzük, sok esetben hosszú időre visszanyúló döntések sorozata járulhatott hozzá egy ilyen helyzet kialakulásához, ami rendkívül megnehezíti a felelősök kiderítését.
  • Azzal egyetértünk, hogy az önkormányzati hitelfelvétel csak fejlesztési célú lehessen, amennyiben a kötelező feladatellátáshoz az állam biztosítja a megfelelő eszközöket.
  • Az önkormányzati kötelezettségvállalás kormányhozzájáruláshoz kötése „gúzsba kötné" az önkormányzatokat, ezért ezt elutasítjuk.

VI.       Törvényességi felügyelet, gazdasági ellenőrzés

  • Kijelentjük, hogy az önkormányzati működés és a döntések kevés kivétellel eddig is törvényesek voltak, s ez vonatkozik az önkormányzati ügyekre, fejlesztésekre, hatósági ügyintézésre egyaránt.
  • Nem támogatjuk a törvényességi felügyelet bevezetését. Egyetértünk a hatékony közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével, ha az rövid határidőn belül hozza meg döntéseit az önkormányzatokat érintő ügyekben.
  • A gazdasági ellenőrzés erősítését támogatjuk, célszerűnek látjuk, hogy az ÁSZ ciklusonként legalább egy alkalommal minden önkormányzatot ellenőrizzen.

VII.     Összeférhetetlenség

  • Az országgyűlési képviselői és a polgármesteri, valamint megyei közgyűlés elnöki tisztség egyidejű betöltésének összeférhetetlenségét támogatjuk.
  • Nem támogatjuk az adósságrendezési eljárással kapcsolatban írt összeférhetetlenségi okot.
  • Javasoljuk, hogy az, aki indul a polgármesteri választáson, ne lehessen helyi képviselő.
  • A főállású polgármesteri tisztség betöltését ne kössük lakosságszámhoz, mivel az ország eltérő településszerkezetéből adódóan a kisebb településeken is vannak olyan feladatmennyiségek  amelyek indokolttá teszik, másrészt egyéb feladatokat (pl. falugondnoki teendők) is elláthatnak, harmadrészt pedig legyen a települések választópolgári közösségének az a joga, hogy erről dönthessen.

VIII.    Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

  • A munkaanyagban írtakkal egyetértünk, hiszen minden településen akadnak olyan ügyek, amelyekben e közvetlen demokratikus formák kiírásának értelme van.

IX. Összegzés

  • Véleményünk szerint az új önkormányzati törvény alapfilozófiája centralizációt, koncentrációt, túlzott állami szerepvállalást hordoz magán.
  • A törvény előkészítése során messzemenően figyelembe kell venni az Önkormányzatok Európa Chartájában rögzítetteket, s az önkormányzati működés két évtizedes hasznosítható tapasztalatait, valamint a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepciót.
  • Az új Ötv. kapcsán fontosnak tartjuk, hogy annak hatálybalépésére - együtt a vonatkozó ágazati törvényekkel - a következő helyi önkormányzati választásokkal kerüljön sor.
  • Kifejezzük abbéli szándékunkat, hogy készséggel részt veszünk a törvény-előkészítés további folyamatában, bízva abban, hogy az új önkormányzati törvény nem gyöngíti, hanem erősíti az önkormányzati érdekképviseletet, a helyi önkormányzás eddig kivívott értékeit.

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2020 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu