Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2019. augusztus 18.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Vidéken is egyre többen vannak már a hajléktalanok
A Menhely Alapítvány munkatársai 77 településen végeztek átfogó kutatást a fedél nélküliek életkörülményeiről

A hajléktalanok háromnegyede vidéken él – számoltak be a Menhely Alapítvány munkatársai budapesti sajtótájékoztatójukon, amelyen az idei, februárban készített kutatásuk eredményeit ismertették. A Menhely Alapítvány munkatársai szerint az idei felmérés adataiból kitűnik, hogy egyre mélyebb a nyomor, egyre kilátástalanabb a szegények sorsa.


A Menhely Alapítvány február 3-i felméréseinek sorában az idei immár a 16. volt, 77 településen 257 szolgáltató részvételével szervezték meg. Az alapítvány szerint a hajléktalan emberek munkába állási, megélhetési esélyei szűkülnek, a kiszolgáltatottságuk pedig nő. Magyarország legnagyobb vidéki városaiban a fedél nélkül élők legalább ugyanannyian, de sok helyen jóval többen vannak, mint azok, akik valamilyen szállásnyújtó intézményben hajthatják fejüket nyugovóra.

Győri Péter, a Menhely Alapítvány elnöke ismertette: a mintegy 11 ezer, hajléktalanok számára fenntartott férőhelyből 6 ezer a fővárosban, 5 ezer a vidéki városokban található. A felmérés napján 85 százalékosan voltak feltöltve a férőhelyek, az itt tartózkodó hajléktalanoknak pedig országosan 77 százaléka, összesen 10 459 ember válaszolt önként a feltett kérdésekre.

Győri Péter szerint ennyien még sosem vettek részt a kutatásban. Közülük 7228-an hajléktalanszállón laknak, 3231-en azonban az utcán, közterületeken. A fedél nélkül, vagyis az utcán élők közül Budapesten 836 embert kérdeztek meg a szociális munkások.

Az elmúlt évek tendenciáját ismertetve azt mondta: Budapesten évről évre csökken, vidéken évről évre nő a válaszadók száma. Hangsúlyozta azonban, hogy a kutatás nem alkalmas arra, hogy megállapítsák a hajléktalanok számát, csak arra, hogy a minimumszámot állapítsák meg, tehát azt, hogy 2014. február 3-án ez a 10 459 ember biztosan hajléktalan volt.

Szintén a több éves adatsorokra hivatkozva Győri Péter azt mondta: megállapítható, hogy 1999-től 2009-ig folyamatosan nőtt Budapesten a közterületeken élők száma, majd fordulópont következett be és a fedél nélküliek száma több százzal csökkenni kezdett. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes nagyvárosokban, ahol sok hajléktalan él, február 3-án többen vagy ugyanannyian éltek az utcán, mint ahány hajléktalan-férőhely van az adott településen. Példaként említette Szegedet, ahol 107-en voltak szállón és 119-en az utcán, Pécset, ahol 264-en voltak valamilyen szállón, míg a közterületeken 483-an. Hasonló arányokról szólt Debrecen, Szolnok, Miskolc, Nyíregyháza vonatkozásában is. 

A válaszokból kiderült: 12 hajléktalan közül egynek volt rendszeres munkája, ez a válaszadóknak mindössze 8 százaléka. Tíz hajléktalan közül kettőnek volt alkalmi munkája, tíz hajléktalanból három él gyűjtögetésből, kukázásból, minden ötödik hajléktalan kap önkormányzati támogatást, és minden tízediknek nincsen semennyi pénze.

Tízből 2-3 hajléktalant tart a környezete romának, vagy mondta már ezt róla. Győri Péter szerint hátrányos a hajléktalanok munkaerőpiacon való elhelyezkedése szempontjából, hogy tízből hat hajléktalan elmúlt már 50 éves, és minden második hajléktalannak legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége van. Az adatsorból kiderült az is, hogy tíz fedél nélküli közül négyen még nem voltak hajléktalanok egy évvel korábban. Ehhez hozzátette a múlt évi adatsor egyik kérdését: 2013-ban tíz hajléktalan közül három gondolta azt, hogy fog még lakásban lakni.

Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány munkatársa arról beszélt, hogy a felmérés során mindig megkérdezik a válaszadókat arról, hogy januárban mennyi jövedelmük volt és ezt összevetik a Központi Statisztikai Hivatal szerinti élelmiszernorma összegével. Ebből az látszik, hogy míg 2006-ban átlagosan kétszer annyi jövedelme volt egy hajléktalannak, mint amennyibe az élelmiszernorma került, 2012-ben 28 736 ezer forint jövedelemmel szemben a norma 23 050 forintot tett ki, 2014-ben pedig az átlagos 31 491 forint jövedelemnél a norma az előző évi indexált adata szerint 25 363 forint volt. A jövedelmekről szólva elmondta: 2006-ban a hajléktalanok 40 százaléka jutott munkajövedelemhez, idén 32 százalékuk.

Győri Péter ehhez hozzátette: a közfoglalkoztatás megjelenésével azt tapasztalták, hogy 8 százalékkal nőtt a múlt évihez képest a jövedelemhez jutók száma és ezzel arányosan csökkent a segélyben részesülőké. Csökkent ugyanakkor 10 százalékkal a rokkantnyugdíjasok száma. Összességében úgy vélte: 2009-2010-ig csökkentek a megélhetési, munkához jutási lehetőségeik a hajléktalanoknak, azóta pedig stagnálás figyelhető meg.

Forrás: MTI

 

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2019 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu