A Baranya megyei Egerágon folytatta „Háztáji gazdálkodás és öngondoskodás, helyi termelés kapcsolata az értékesítéssel, de kiváltképp a közétkeztetéssel” című vidékfejlesztési konferencia-sorozatát 2014. május 7-én a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ). A rendezvényen megjelent településvezetők az idén induló uniós finanszírozási időszak vidékfejlesztési programjának pályázati lehetőségeivel, illetve az egerági közfoglalkoztatási, öngondoskodási program tapasztalataival bővíthették ismereteiket.

„A következő, 2014-2020-as uniós finanszírozási időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési program hat fő prioritást határoz meg, amelyek közül a vidéki területek gazdasági fejlesztésére, illetve a társadalmi lemaradás csökkentésére vonatkozó prioritás tartalmazza a legnagyobb lehetőségeket az önkormányzatok számára” – ismertette Vida Laura Ildikó, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Baranya megyei referense. Ehhez a célkitűzéshez a program főösszegének 15 százaléka van hozzárendelve, amelyből útkarbantartásra, megújuló energia hasznosítására, a vidéki népesség számára nyújtandó alapvető szolgáltatások biztosítására, épített örökség megőrzésére és új tartalommal való megtöltésére, turisztikai fejlesztésekre, valamint mezőgazdasági kisüzemek támogatására lehet pályázni. A jövő januárban megjelenő pályázatok többnyire 100 százalékos támogatási intenzitásúak lesznek, s a megnyert források 25-30 százaléka előlegként lehívható majd. Idén többek között a LEADER programokra, a fiatal gazdák induló támogatására, a Norvég Alaphoz, illetve az MNVH projektötleti felhívásaira lehet pályázni. Ez utóbbiak legközelebb júniusban lesznek hozzáférhetők.

„Öngondoskodásra ott van szükség, ahol az állam már nem tud megfelelően gondoskodni polgárairól” – állapította meg Hegyi Győző, Egerág polgármestere –, Baranyában pedig sokfelé ez a helyzet. Egerág sem tudta máig kiheverni a környékbeli bányák és ipari üzemek bezárását, illetve és a termelő szövetkezetek felszámolását. Megélhetési alternatíva híján a falvak elszegényedtek, megjelent a munkanélküliség, a hajléktalanság, romlottak a bűnözési statisztikák és drasztikus mértékű lett az elvándorlás. Az egerági fiataloknak például közel 30 százaléka Nyugat-Európában dolgozik.

A helyi TSZ felszámolását követően sokáig segélyekből élők munkához juttatását előbb mezőgazdasági közmunkaprogramokkal igyekezett előmozdítani az önkormányzat, majd szociális szövetkezetet hoztak létre, de az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A jelenleg futó közmunka programban az egykori belterjes paraszti gazdaságok módszerei szerint dolgoznak: a 17 közfoglalkoztatott zöldségeket, gazdasági és takarmánynövényeket termel, a megtermelt élelmiszert pedig a közétkeztetésben használják fel, valamint a helyi termelői piacon értékesítik. Mindemellett iskola- és óvodakert programot indítottak, hogy minél korábban megszerettessék a mezőgazdasági, kertészeti munkákat a gyerekekkel. 

Hegyi Győző szerint a programok mindenképpen sikeresek, hiszen, amikor 2011-ben belekezdtek az első Start közmunkaprogramba, úgy kellett visszaszoktatni az embereket a munkához, ma pedig már sok közmunkás otthon, saját kertjében is gazdálkodik. Probléma azonban – véli a polgármester –, hogy az önkormányzatok gazdálkodását és a közfoglalkoztatást illetően számos szabályozatlan kérdés van, a vonatkozó pályázatok pedig nem elég életszerűek. Mindezt számos fórumon szóvá tette már, de úgy látja, nincsen igazán foganatja az alulról jövő kezdeményezéseknek. 

Az előadásokat követően a polgármesterek terepbejárást tartottak, amelynek során személyesen is meggyőződhettek az egerági önkormányzat által szervezett értékteremtő közmunkaprogram eredményeiről.

Magyar Polgármester Online