Várhatóan 2014. július 22-én dönt az Alkotmánybíróság (Ab) az önkormányzati törvény fővárosi választási rendszerre vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványokról – közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára az 2014. július 16-án az MTI-vel. Az Ab július 14-i és 15-i ülésein már foglalkozott a kérdéssel, és a július 22-re kitűzött rendkívüli ülésen várhatóan megszületik a határozat – mondta a testület főtitkára.

Az Ab-n július 22-én kezdődik a nyári szünet, ám Paczolay Péter, a testület elnöke a napokban jelezte: rendkívüli ülést hív össze, hogy minél hamarabb döntsenek az ellenzéki országgyűlési képviselők választójogi beadványáról.

A parlament június 10-én kormánypárti képviselők javaslatára fogadta el azt a törvénymódosítást, amely alapján az önkormányzati választás után átalakul a Fővárosi Közgyűlés, és a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja. A listáról a kerületek lélekszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat.

A módosítás értelmében a közgyűlési döntéseknél bevezetik a kettős többség elvét, azaz a döntéshez egyrészt szükség lesz arra, hogy a többség - vagyis a 33 képviselőből legalább 17 - jóváhagyja a javaslatot, másrészt a Budapest összlakosságának legalább a felét plusz egy embert képviselő kerületi polgármester igen szavazata is kell majd.

Június 24-én szocialista, független, LMP-s és jobbikos országgyűlési képviselők, összesen 57-en fordultak az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését annak érdekében, hogy a Fővárosi Közgyűlést a Fidesz szándékával ellentétben ne a kerületi polgármesterek és a kompenzációs listáról bekerülő politikusok adják. (Ahhoz, hogy az Ab-hez fordulhassanak, a parlamenti képviselők legalább egynegyedére van szükség. Ilyen indítványra az előző parlamenti ciklusban nem volt példa.)

Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy a választás előtt néhány hónappal változnak a választási szabályok, méghozzá szerintük a Fidesz érdekeinek megfelelően, továbbá az indítványban felvetik, hogy mivel a Fővárosi Közgyűlés tagjainak megválasztása nem közvetlenül történik, a szabályozás ellentétes az alaptörvény szavazás közvetlenségét rögzítő rendelkezésével. 

Az indítvány kitér arra is, hogy miután a Fővárosi Közgyűlés tagjainak választásánál az egyes - eltérő lélekszámú - kerületek választópolgárainak szavazata különböző súllyal esik latba, sérül az alaptörvény választójog egyenlőségét rögzítő rendelkezése, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalma.

Az indítvány szerint továbbá ellentétes a személyes adatok védelméhez való joggal az a rendelkezés, amely szerint a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.

Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását októberben kell megtartani. A választási eljárásról szóló törvény szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő 80. és 100. nap közé essen. (Ha például a köztársasági elnök úgy dönt, hogy október utolsó vasárnapján legyen a voksolás, akkor legkésőbb augusztus 8-ig kell kitűznie.)

Forrás: MTI