Megkezdődött az októberig tartó kötelező parlagfű irtási szezon. A rendkívül szívós és szapora gyomnövény elleni védekezés stratégiájának kialakításában szeretne segíteni a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) augusztus végén - előre láthatóan Gödöllőn - rendezendő konferenciája, ahol minden, az ügyben illetékes szereplő - a minisztériumoktól az önkormányzatokon át az egészségügyi- és környezetvédelmi szervezetekig - ismertetné álláspontját az egybegyűltekkel.

Magyarországon 700 ezer hektáron okoz gondot a parlagfű, ezzel hazánk Európa leginkább fertőzött területének tekinthető. A parlagfű allergia minden negyedik-ötödik honfitársunkat érinti, s a megbetegedések száma évente 10-15 százalékkal emelkedik. A parlagfű pollenje leginkább a légutakon keresztül kerül kapcsolatba szervezetünkkel, így az általa kiváltott allergia elsősorban szénanáthás és asztmás tüneteket okoz, de ritkábban előfordulnak ekcémás tünetek is. Vannak, akik kevésbé és vannak, akik nagyon érzékenyek a parlagfű virágporára. A betegek egy része már napi 10 pollenre is érzékeny köbméterenként, míg másoknál az érzékenység csak ennek tízszeresénél mutatkozik.

A parlagfű kiirtása szinte lehetetlen, ugyanis lekaszálva napok alatt újra hajt. A beérett növény 30-40 ezer magot is hozhat, amelyek csírázóképessége a talajban 40 évig megmarad. A parlagfű elleni harc két hatékony módszere ismert: a fizikai és vegyszeres irtás. A fizikai megsemmisítés csak a pollenszórást megelőző hónapokban végezhető hatékonyan. Ekkor kell a növényt úgy elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport, s főként ne érlelhessen termést. A vegyszeres gyomirtást csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol embereket semmilyen módon nem veszélyeztetünk.

A parlagfű okozta kártétel nagyságát különbözőképpen ítélik meg a szakértők, egyesek szerint ez több tízmilliárd forint, mások szerint akár elérheti akár a 200 milliárd forintot is évente. Bár az elmúlt hat évben, amióta jogszabály írja elő a parlagfű elleni védekezést, valamelyest javult a helyzet, a fertőzött területeknek mindössze egy-két százalékában végeznek hatósági ellenőrzést, s még ennél is kisebb arányban rendelnek el közérdekű védekezést. A parlagfű-kérdéskör megoldására alakult tárcaközi bizottság az ombudsmanok legutóbbi vizsgálatának eredménye szerint nem működik hatékonyan.

A hathatósabb védekezés érdekében készülő parlagfű stratégia középpontjában az oktatás és képzés áll, azaz a megelőzésre kívánják helyezni a hangsúlyt. Emellett szeretnék az eddiginél jobban támogatni a kutatást és a fejlesztést ezen a területen. A szakértők egyetértenek abban is, hogy a kérdéskört komplex módon kell kezelni a mezőgazdaságtól az egészségügyön át az oktatásig, és mindent megtenni azért, hogy minél többen megismerhessek a gyomnövény elleni védekezés különféle módjaival.

A parlagfű-kérdés szereplőinek megszólaltatása, a különböző álláspontok ütköztetése, a problémakörrel kapcsolatban szerzett tapasztalatok széles körű bemutatása, és egy valóban hatékony védekezési stratégia kialakításában való közreműködés a célja a MÖSZ augusztus végén rendezendő konferenciájának, amelyre a szövetség nemcsak tagönkormányzatai, de más települések illetékes szakembereit is várja.