Külön Budapest-törvény megalkotását javasolja a Jobbik főpolgármester-jelöltje az Országgyűlésnek. Staudt Gábor az MTI-nek adott interjújában arról is beszélt: takarékosabb gazdálkodást tart szükségesnek a fővárosban, a közterület-felügyeleteket pedig Budapest Őrséggé szervezné.

A Jobbik szeptember közepén mutatja be budapesti választási programját – mondta a főpolgármester-jelölt, hozzátéve: a stabil szavazókat az eddig is közvetített üzenetekkel kívánják megszólítani, de számítanak azok szavazataira is, akik elszámoltatásra, közbiztonságra vágynak és azt várják, hogy valaki valóban lezárja a Demszky-éra 20 évét – fejtette ki.

A politikus nem kívánt találgatni az esélyeket illetően, a leendő Fővárosi Közgyűlés megváltozott összetételével kapcsolatban viszont úgy látja: a nagy kerületek előnyben lesznek és átvihetnek vagy megakadályozhatnak döntéseket, így ebbe a rendszerbe beleillene a főpolgármesteri vétójog. Hozzátette: egyértelmű, feketén-fehéren tálalt előterjesztésekre lesz szükség, ami mellé mindenkit oda lehet állítani.

Értékelése szerint a valódi elszámoltatás elmaradásával „kisiklott valami”, ezért visszamenőleg hozzálátnának. „Ha még egy Tarlós-ciklus így leketyeg”, akkor már a súlyosabb bűncselekmények is elévülhetnek – mutatott rá, megjegyezve: nemcsak büntetőjogi, polgárjogi elszámoltatásról van szó, hanem esetenként személyi konzekvenciákról is.

A Jobbik jelöltje kifogásolta a buszágazat kiszervezését, továbbá azt, hogy nem változott „a kormány-Budapest ellentét”. Bírálta, hogy a „kormány kényelmét szolgáló beruházásokra” van forrás, a 3-as metróra nincs. Cinikusnak és a budapestiek megalázásának tartotta, hogy a Fidesz saját főpolgármesterét Brüsszelbe küldené támogatásokért „kilincselni”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kormány a fővárosban pazarló rendszert lát és emiatt nem szívesen ad pénzt, ezért takarékos, gazdaságos rendszert kell teremteni és leszámolni a múlt örökségével.

A politikus az önkormányzati cégekről szólva kifejtette: önmagában nem rossz gondolat a közszolgáltató cégek napi felügyeletét egy holdingra bízni, de az átláthatóságot erősíteni kell. Emellett csak úgy működik a rendszer, ha a „cégvezetők fejébe bele van verve”, hogy közpénzből működő céget vezetnek, amely kötelező közszolgáltatást lát el. A Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) összefüggésben ugyanakkor kiemelte: felesleges volt létrehozni egy „másik vízfejet”, a BKV önmagában alkalmas lett volna a közlekedésszervezésre. A BKK-t meg is lehetne szüntetni – jelentette ki.

Staudt Gábor szerint önálló Budapest-törvényt kell alkotnia a parlamentnek, ami világosan tartalmazza az állam, a főváros, a kerületek szerepét, a feladatokat és az állam által vállalt finanszírozást.

A közösségi közlekedés finanszírozásához az államnak és az agglomerációnak is hozzá kell járulni, „nem lehet mindent a budapestiekre sózni” és olyan bérletárakat kérni, amiből működtethető a rendszer – összegzett a jobbikos főpolgármester-jelölt, aki arra is kitért: a 3-as metró felújításánál is fontos lenne az uniós és állami szerepvállalás. Megjegyezte: a meglévő szerelvények felújításával kapcsolatban szkeptikus, de ha jóval olcsóbban, magyar munkaerő bevonásával meg lehet oldani, akkor rendben. Álláspontja szerint kormányzati segítség kellene a hazai gyártókapacitások kihasználásához is.

Arra is rámutatott: határozottan elutasítják a dugódíj bevezetését, újratárgyalnák emiatt a metrószerződést és megkeresnék a felelősöket. A parkolási díjakkal párhuzamot vonva jelezte: sok esetben nem pénzt termelnek ezek a rendszerek, hanem milliárdos közpénzeket kell bevonni a működtetésükbe.

A Jobbik tervei közé sorolta a fővárosi és kerületi közterület-felügyeleteket Budapest Őrség néven való újjászervezését. Kifejtette: a jogi szabályozás javult, a közterület-felügyelők azonban nem élnek kellőképpen új jogköreikkel. Hozzátette: a közrendvédelemnek kell a fő feladatnak lennie és nem a kerékbilincselésnek. A testület szándékaik szerint egy önkéntes tagozattal egészülne ki, az érintettek feladata az lenne, hogy bejelentsék egyebek mellett a balesetveszélyes csatornafedeleket vagy a közbiztonságra veszélyes tevékenységeket. A cél a civil részvétel erősítése, és a „jó gazda” szemlélet meghonosítása minél több itt élő emberben – emelte ki.

Staudt Gábor a hajléktalan-ellátásra vonatkozóan azt mondta: segítséget kell nyújtani azoknak, akik ki akarnak emelkedni, de rendészeti eszközökkel kell fellépni azokkal szemben, akik továbbra is az utcán akarnak élni. Mindezek hátterét nem építették fel kellőképpen – fűzte hozzá.

Kitért arra is: akár kedvező banki konstrukciókkal is lehetne működőképes bérlakásprogramot indítani, és a felépült új lakásokat olyan áron kiadni, ami visszatermeli a hitelt és a bérlő is szívesen kifizeti hosszú távon.

Forrás: MTI