Az önkormányzati választáson nincs győzteskompenzáció, azaz a mandátumot szerző képviselőnek vagy polgármesternek a mandátum megszerzéséhez már nem szükséges számú szavazata nem „csúszik fel” jelölőszervezete kompenzációs listájára.

Az országgyűlési választáson az egyéni választókerületben az a jelölt szerzett mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. Itt élt az a szabály, amely szerint nemcsak az a szavazat minősült töredékszavazatnak, amit olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben, hanem a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez.

A töredékszavazatok az országos listán hasznosultak.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán azonban nincs „győzteskompenzáció”: a jelölt akárhány szavazattal is nyeri meg a mandátumát, a mandátum megszerzéséhez már nem szükséges szavazatai nem „csúsznak fel” jelölőszervezete kompenzációs listájára.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják meg a jelölteket, itt eleve nem is létezik kompenzációs lista, ahová a töredékszavazatok kerülhetnének.

A tízezernél több lakosú településeken vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – választják meg az önkormányzati képviselőket.

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A kompenzációs listák a választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot, és ebben az esetben töredékszavazatnak csak az minősül, amit az egyéni választókerületekben a jelölőszervezet jelöltjére adtak le és nem szereztek vele mandátumot. Ennek részben az is az oka, hogy az önkormányzati választáson a jelöltek túlnyomó többsége függetlenként indul, így nem is lenne „hová” kerülnie a töredékszavazatnak, hiszen a függetlenek nem állíthatnak kompenzációs listát.

Forrás: MTI