Valamennyi tervdokumentumot elkészítette a Fővárosi Önkormányzat a 2014 és 2020 közötti uniós programozási időszakra vonatkozóan. Tarlós István főpolgármester a fejlesztési tervekről tartott 2014. szeptember 30-i sajtótájékoztatón ismertette: az Tematikus Fejlesztési Program operatív terveket is magában foglal, egyebek mellett gazdaságfejlesztési, környezeti, közlekedési, társadalmi feladatokat határoz meg, s ennek fontos fejezete a területfejlesztés, amely középtávú tematikus fejlesztési programokat is tartalmazza.

„A városfejlesztési koncepció 2030-ig szól, ennek részelemei a 2020-as tervben is körvonalazódnak. Az alapdokumentum elemeinek nagy részét a Főváros Közgyűlés és a nemzeti fejlesztési miniszter is jóváhagyta” – tette hozzá.

Tarlós István a három legfontosabb középtávú terv közé sorolta 44 barnamezős, egykori ipari terület kármentesítését, funkciónélküliségének megszüntetését, fejlesztését. Ezen területek között említette az Óbudai Gázgyárat, a józsefvárosi pályaudvart, Rákosrendezőt, a Cséry-telepet és a kőbányai Gergely-bánya területét. Hangsúlyozta: ezekre szakmailag kidolgozott tervek vannak, költségbecslésekkel.

Második elemként a Duna partok rendezését nevezte meg, amelyeket három ütemre bontott. Az első rész a Fővám tér és Kossuth tér közötti szakasz, a második a Kossuth tér és a Rákos-patak, a másik pedig a budai oldalon a Clark Ádám tértől az északi városhatárig tart. A harmadik elem a szociális városrehabilitációra vonatkozik, ebben kap helyet egyebek mellett a panelos lakótelepek felújítása, a hajléktalanprogram folytatása, a közösségépítés és a drogmegelőzés – ismertette a főpolgármester.

Tarlós István kitért arra is: vannak konkrét rövid távú fejlesztési tervek, amelyek nem az alapdokumentumok részei, ilyen például a hármas metró felújítása, valamint a margitszigeti és állatkerti projektek.   

A főpolgármester szerint az elkészített alapdokumentumokkal reálisan megcélozhatók az uniós források, és noha belül is nagy a küzdelem ezekért a pénzekért, a főváros tud és akar együttműködni a kormánnyal.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter arról beszélt: a 2010-ben megkezdett út folytatására van szükség ahhoz, hogy Budapest világvárossá váljon. Többször is azt hangoztatta: 2010 óta a kormány és a főváros mindig egy irányba nézett. A tárcavezető kiemelte, hogy a lezáratlan uniós finanszírozási ciklusban is vannak még tennivalók, s a minisztérium mindent megtesz, hogy „egy forint se maradjon bent”, és mindent határidőre be lehessen fejezni. Úgy vélte: a főváros fejlődésének egyik csapdája az adósságállomány volt, azonban az állam 217 milliárd forintot átvállalt.

A miniszter szólt arról, hogy a legnagyobb kihívás a közlekedés megszervezése, értékelése szerint azonban Budapest közlekedése a világon mindenütt megállja a helyét. Öt olyan elemet sorolt, amely az élhetőbbé tételt szolgálta: a 4-es metró megépítését, az 1-es villamos meghosszabbítását, a budai fonódó villamos-beruházást, a járműállomány megújítását és a P+R parkolók jelentős bővítését. Méltatta a kerékpár-útvonalak fejlesztését és a BuBit, vagyis a közösségi kerékpárrendszert is.