A zuglói önkormányzat szociális kerekasztalának résztvevői egyhangúlag támogatták azt a rendelettervezetet, amely a többi között bevezetné a kerületben a 26 ezer forintos minimumjövedelmet – értesült a Világgazdaság. Ez az országban egyedülálló lenne, és ha a zuglói modell beválik, utat nyithat a sok vitát kiváltó alapjövedelem elterjedése előtt – írja a Világgazdaság.

Egyhangúlag támogatta a főváros XIV. kerületének szociális kerekasztala azt az javaslatcsomagot, amely a többi között bevezetné a 26 ezer forintos minimumjövedelmet. Ezt a háztartások egy főre jutó jövedelme helyett az ekvivalens jövedelem alapján adnák háztartásonként egy személynek, vagyonvizsgálat után, és összege évente az infláció mértékével növekedne.

A zuglói modell megvalósításához az önkormányzat számításai szerint a következő 10 hónapban 40 millió forintra lenne szükség, azaz mintegy 1540 helyi lakos kaphatna minimumjövedelmet. A juttatás feltétele, hogy a támogatott családok nem dolgozó, de aktív korú és munkaképes tagjai működjenek együtt a családsegítő központtal.

A jogosultságot évente vizsgálnák felül, és ha az a háztartás bármely tagjának munkába állása miatt megszűnik, az összeg felét 6 hónapig továbbfolyósítaná az önkormányzat, feltéve, hogy a nem dolgozó aktív korú háztartástagok továbbra is együttműködnek a családsegítővel.

A minimumjövedelemre való jogosultság számításának alapja a háztartás összes beszámítható jövedelme, amelyet a háztartás súlyozott létszámával osztanak el. A súlyozás – a nemzetközi standardoknak megfelelően – a családfőt 1, második felnőttet és első gyermeket 0,7, a további gyermekeket és felnőtteket 0,5-es szorzóval veszi figyelembe.

A számítás során – egyedi elbírálás alapján – levonhatók lennének azok a speciális élethelyzetből adódó rendszeres költségek – gyógyszerek, gyerektartás, végrehajtás –, amelyeket más ellátás nem kompenzál, különösen, ha enélkül veszélybe kerülne a lakhatás biztonsága.

Az egy főre jutó jövedelem számításakor figyelembe kell venni az általános, jövedelempótló jellegű juttatásokat – például a családi pótlékot, nyugdíjat, munkanélküli járadékot –, de nem kell beszámítani a többletkiadást kompenzáló juttatásokat, költségtérítéseket, ahogy a közmunkából származó jövedelem 5, a rendes munkából származó jövedelem 10, a képzés idejére járó keresetpóló juttatás 15 százalékát sem – olvasható a Világgazdasághoz eljuttatott javaslatban.

A csomag az önkormányzati lakbér-támogatást úgy alakítaná át, hogy a szociális lakások bérlői jövedelemarányosan fizessenek lakbért, ezen kívül a kerületiek krízishelyzetek megoldására eseti szociális segélyt is igényelhetnének. Minden rászoruló gyermek részesülne tanévkezdési támogatásban is, amit augusztusban fizetne az önkormányzat, ennek összege 5 vagy 10 ezer forint.

„A csomag célja az, hogy minden rászoruló zuglói személy vagy háztartás számára garantáljunk egy minimális jövedelmet, ami kiegészíti az állam által nyújtott más támogatási formákat és munkára ösztönöz, megakadályozza a kilátástalan anyagi helyzetbe kerülők lakhatásának elvesztését, kompenzálja a nem várt kiadásokat és javítja a rászoruló családokban élő gyermekek esélyeit. Számításaink szerint a megvalósításhoz szükséges büdzsé hozzávetőleg azonos a 2014-es szociális kiadások összegével” – mondta a Világgazdaságnak Horti Zsófia, az önkormányzat kommunikációs vezetője. 

Az elképzelés jelentősen eltér az eddigi szociális törvényi szabályozástól. Alaplogikája, hogy azoknak biztosít nagyobb támogatást, akiknek a legrosszabb az anyagi helyzete, és az ellátási formák egymásra épülnek. A Karácsony Gergely polgármester és Szabó Rebeka szociális ügyekért felelős alpolgármester által jegyzett javaslatcsomagról 2015. február 26-án, az önkormányzat testületi ülésén tárgyalnak majd.

A LÉT munkacsoport tavaly januárban mutatta be azt a programot, amelyet független szakértők dolgoztak ki, és amely a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésével szüntette volna meg a nincstelenséget Magyarországon. A szakemberek 2015-re a gyermekek esetében 25, a felnőttek esetében 50, várandós nők esetében pedig 75 ezer forintban határozták meg a szükséges havi ellátás mértékét. Álláspontjuk szerint bár a LÉT-pénznek keresztelt feltétel nélküli alapjövedelem mértéke a létminimumnak csupán kétharmad részét érné el, bevezetése radikálisan javítana a rászorultak anyagi helyzetén.

Nem alap, mert nem feltétel nélküli

„A zuglói minimumjövedelem korántsem alapjövedelem, hanem – ebben a formájában – egy célzott extra szociális támogatás. Az alapjövedelem lényege éppen az, hogy feltétel nélküli, míg ez a javaslat számos kitételt tartalmaz azzal kapcsolatban, kinek járna ez a juttatás” – hívta fel a figyelmet Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) docense. Mindazonáltal szerinte minden támogatásra szükség van, hiszen a statisztikák tanúsága szerint Magyarországon több mint 4 millió ember él a létminimum alatt, és a szociális rendszer sok sebből vérzik.

A szakember szerint a feltétel nélküli alapjövedelem előnye a kiegészítő támogatásokkal szemben az volna, hogy kiváltaná a szociális juttatások nagy részét. Számításai szerint, ha a mintegy 4,4 millió nem dolgozó felnőtt havi 90 ezer forintot, azaz a létminimumot megközelítő összeget kapna, az magyar GDP 16-17 százalékából finanszírozható volna.

„Nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás, de az alapjövedelem bevezetése nem megvalósíthatatlan, hiszen ennél már most is többet költünk szociálpolitikára – az Európai uniós átlagnál azonban 5-6 százalékponttal kevesebbet.”

Gösta Esping-Andersen dán szociológus szerint a feltétel nélküli alapjövedelem előnye nem csak az, hogy a társadalom minden tagja képes biztosítani alapvető létszükségleteit, hanem az is, hogy a munkavállalók kockázatvállalóbbak, hatékonyabban képviselik érdekeiket, hiszen nem kell attól tartaniuk, hogy ha elveszítik az állásukat, nem tudják eltartani magukat és családjukat.

Forrás: Világgazdaság