Lehetetlen helyzetbe hozta a kormány azt a 23 községet és nagyközséget, amelyek idén jelentkeztek városi címre – írja a hvg.hu. A pályázatot január végéig kellett eljuttatni a területi közigazgatás jelenlegi irányítójához, a Miniszterelnökséghez, ám egy március végén megjelent kormányrendelet időközben megváltoztatta a játékszabályokat. 

Ebben pontosan meghatározták, milyen követelményeket kell egy jelentkezőnek teljesítenie, s jó fideszes szokás szerint ezt visszamenőleg is hatályossá tették. A márciusi kormányrendelet kimondja ugyanis, hogy a területszervezési eljárás új szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Hiába készültek tehát éveken át, fektettek energiát és sok pénzt a pályázat elkészítésébe a községek, a feltételek pontos ismerete nélkül nem sok esélyük volt pozitív elbírálásra. Információink szerint ez így is történt: a várossá nyilvánításban javaslattevő szerepet játszó szakmai bizottság legalábbis nem talált olyan jelentkezőt, amelyik megkaphatná e címet (amelynek praktikus előnye az, hogy például sokkal több elnyerhető uniós pénzforrás állhat az adott település rendelkezésére).

Azt, hogy milyen mutatókat vesz figyelembe a bizottság, eddig is kormányrendelet írta elő. A szabályok azonban nem voltak tiszták, csak egy 1999-ben megjelent belügyminisztériumi közlemény adott támpontokat. A jogszabályok 2013-ig csak egyetlen korlátot állítottak, mégpedig azt, hogy csak nagyközség jelentkezhet a városi címre; azóta azonban már községek is megtehetik ezt, így válhatott két éve várossá a községi rangú Gyöngyöspata és Újhartyán.

A márciusi kormányrendelet olyan feltételeket szabott meg a leendő városoknak, amelyeknek még a jelenlegi városok közül is csak nagyon kevés felel meg. Kimondja például, hogy az átlagos városi fejlettségi szintet elérőnek kell tekinteni azt a községet, amelyiknek a lakosságszáma meghaladja a 10 ezer főt. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy a városok több mint felének kevesebb lakosa van 10 ezernél, sőt 30 várost még a nagyközségi limitnek számító 3 ezer főnél – közülük hatot 2 ezernél – is kevesebben lakják. Feltétel továbbá például az is, hogy a település útjainak legalább a 90 százaléka legyen szilárd burkolatú, holott az még a megyei városi rangú Érden sem éri el ezt az arányt. Ez a feltételrendszer amellett, hogy az idei várossá nyilvánítást ellehetetlenítheti, igazságtalan is, hiszen olyan kritériumokat állapít meg a jövendőbeli városok számára, amelyeket a jelenlegiek sem tudnak teljesíteni.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: hvg.hu