Lehetséges-e alig tizenöt év alatt növekedési pályára állítani, gazdaságilag működésbe hozni, lakhelyként élhetővé, turisztikailag pedig vonzóvá tenni egy fogyó népességű, kiüresedő kistelepülést? A választ: igen. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” című konferencia-sorozatának Nógrád megyei állomásán megjelent polgármesterek azt is megtudhatták, hogyan sikerült mindez Kozárd önkormányzatának.

Nem volt könnyű dolga Kozárd önkormányzatának, amikor 2002-ben egy elnéptelenedő, mindössze 175 fős település újjáélesztését, gazdasági felvirágoztatását, élhetőbbé, turisztikailag vonzóbbá tételét tűzte ki célul programjában. Mint Hajasné Banos Márta polgármester elmondta, elsőként a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket végezték el, majd vállalkozásbarát intézkedésekkel és egy hűtőház építésével újraindították az egykor virágzó gyümölcstermesztést és feldolgozást. Az omladozó parasztházak felújításával falusi szálláshelyeket alakítottak ki, beindították a Vadvirág éttermet, a település vonzerejének növeléséhez programokat szerveztek, szobrokkal és virágokkal díszítették a köztereket, megnyitották a Palóc Galériát és a Palóc Ízek Házát, tanösvényeket alakítottak ki, s nemrég egy Lappfölddel közös ökológiai központot is létrehoztak. Négy falu – Kozárd, Tar, Alsótold és Szurdokpüspöki – együttműködésével térségi fejlesztéseket hajtottak végre, s a Palóc Út Klaszter Egyesület munkájában is tevékenyen részt vesznek. Az „újjáélesztési program” kezdete óta eltelt közel másfél évtized igazolta, hogy jó úton járnak, nemcsak sikerült megállítani a lakosság fogyását, de öt fiatal család is beköltözött a településre. Kozárd önkormányzatának természetesen a jövőre vonatkozóan is bőven vannak tervei, többek között kerékpárutat, ifjúsági szálláshelyet és egy rehabilitációs, rekreációs központot szeretnének építeni, illetve folytatni az intelligens falumodell megvalósítását.

Mészáros László, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Nógrád megyei kirendeltségének vezetője a 2014-2020-as költségvetési időszak agrártámogatási rendszerét mutatta be, kiemelve azokat a legfontosabb strukturális és eljárásjogi változásokat, amelyekkel a pályázás során lehet majd találkozni. Mint a polgármesterek megtudhatták, az irányító hatóság mostantól a Miniszterelnökség, a pályázatok pályázati kiírások formájában jelennek meg, a kötelezettségvállalások támogatási szerződésekbe lesznek foglalva, a szakaszolt pályáztatást pedig folyamatos váltja fel. A Vidékfejlesztési Program teljes hétéves kerete 3770 milliárd forint, ebből 1300 milliárd jut vidékfejlesztésre. Mészáros László több konkrét pályázati lehetőségre is felhívta a településvezetők figyelmét: már idén lehet pályázni egyedi szennyvízelvezetéssel, illetve a településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciójával és energiahatékony felújításával kapcsolatos projektekre, jövőre pedig – többek között – a külterületi közutak és a közétkeztetést végző intézmények konyhájának fejlesztésére, a falu-és tanyagondnoki szolgálatok gépjármű- és eszközbeszerzésének támogatására, illetve a helyi termékek értékesítését szolgáló piacok létesítésére és korszerűsítésére jelennek meg pályázatok.

Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetjének főtanácsadója a magyarországi közfoglalkoztatás történetéről, legfontosabb célkitűzéseiről, valamint a jelenleg futó programokról tartott előadást. Ismertette az első program beindítása óta eltelt négy évet leginkább jellemző adatokat, jogszabályi változásokat, a programba bevontak számának alakulását, de szólt azokról a közmunkaprogramok során indított képzésekről is, amelyek jelentősen növelik a munkakeresők foglalkoztathatóságát. Beszélt a korábbi startmunka mintaprogramokat váltó, úgynevezett ráépülő közmunkaprogramokról, hangsúlyozva, hogy ezek kialakításánál igyekeztek a helyi sajátosságokat és igényeket is számításba venni, s olyan új tevékenységekkel bővíteni a közmunkások által végezhető feladatok körét, mint a graffiti-eltávolítás, a temető-rekonstrukció vagy a különböző önkormányzati tulajdonú intézmények felújítása. Jövőre 340 milliárd forintra nő a közmunkaprogramokra fordítható keretösszeg, viszont ezt már kizárólag bérekre lehet fordítani, szerszámokra, gépekre, berendezésekre a vidékfejlesztési program pályázatain keresztül lehet biztosítani a forrásokat.

Az előadásokat követően Gémesi György, a MÖSZ elnöke összegezte az elhangzottakat, kiemelve, hogy a kistelepülések a magyar kulturális örökség részei, amelyeket meg kell őrizni az utókornak. Végezetül felhívta a polgármesterek figyelmét a MÖSZ december 9-i, gödöllői szociális konferenciájára, valamint arra, hogy a szövetség 2016-ban ismét rendez országos vidékfejlesztési konferencia-sorozatot, amelynek állomásain – a vidékfejlesztés és a közfoglalkoztatás aktuális kérdései mellett – a társadalmi felzárkóztatás lehetőségeiről, jó példáiról hangzanak el előadások.

Forrás: möszlap.hu

Letölthető tartalmak:
- Hajasné Banos Márta előadása
- Mészáros László előadása
- Lőrincz Leó előadása