Budaörs polgármestere szerint az egész fővárosra katasztrofális hatással lehet az, hogy Budapest nem finanszírozza tovább az agglomerációs tömegközlekedést. Az állam feladata a települések közti tömegközlekedés biztosítása – hangsúlyozta Gödöllő polgármestere, aki szerint döbbenetes, hogy Fideszen belüli politikai vita miatt munkába ingázók százezreit tartják bizonytalanságban. Ha egyik pillanatról a másikra megszűnne az agglomerációs tömegközlekedés, talán még az ország működése is megállna – mondta Gyál polgármestere. 

Az MSZP fővárosi képviselője úgy fogalmazott: jó nagy pofont kaptak karácsonyra a budapestiek Orbán Viktortól. Továbbra is veszélyben vannak Budapest közszolgáltatásai: a közlekedés, a közvilágítás, a takarítás, a park fenntartás, kéményseprés, de még a színházak is. A napi tizennyolc milliárd forint befizetett adónkért cserébe úgy tűnik, a budapestieknek nem jár a biztonság. Mélységes csalódást okozott a tegnapi találkozó. 

Horváth Csaba kijelentette: „azt vártuk a miniszterelnöktől, hogy visszaadja azt a tizenöt milliárd forintot, amit a főváros megelőlegezett a fejlesztési pénzéből, erről nem is szólt a tárgyalás. Úgy tekinthetjük, hogy a főváros elégette a BKV üzemanyagtartályaiba. Ötpontos garanciakéréssel küldtük el Tarlós Istvánt Orbán Viktorhoz, ebből sajnos semmi sem valósult meg. Nem jött vissza hosszú távú megoldással, a legfontosabb fejlesztések garanciájával, azzal, hogy visszavonják a Budapestet bedöntő törvényt, és abban sem hozott megnyugtató eredményeket, hogy a kormány nem akar további vagyonelemeket államosítani.”

Az MSZP fővárosi képviselője jelezte: „a főváros nem maga gazdálkodik a befizetett adójával. Naponta 18 milliárd forint adót fizetünk, ebbe bele kell érteni azt a több százezer, agglomerációból naponta bejáró dolgozót is, akikkel közösen termeljük meg ezt az adót. A kormány feladata lenne, hogy annyi pénzt adjon vissza a fővárosnak és az agglomerációjának, hogy a napi működés garantálva legyen. Ehhez képest a kormány folyamatosan hazaradírozik azzal, hogy a főváros meddig képes és mikor lesz képtelen ellátni a napi üzemeltetés feladatait, ami konkrét szolgáltatások ellehetetlenülésével, például a közlekedés vagy a közvilágítás bedőlésével járhat. A kormány tehát egy rendkívül kockázatos és méltatlan magatartást tanúsít a budapesti polgárokkal szemben, akik az országban a legtöbb adót fizetik és a legszolidárisabbak. Hiszen tudjuk, a befizetett adónk nagy részéből vidéken létesül valami, tartanak fent belőle iskolákat, kórházakat. Emellett elvárható, hogy a Budapesten a közszolgáltatások működjenek. Ez nem a főváros saját dolga, ugyanis az állam gazdálkodik vagy garázdálkodik a fővárosiak befizetett pénzéből. Ebből annyit vissza kell kapnunk, amennyi a működéshez szükséges. Ezért nem oldható meg úgy, hogy tárgyaljon a főváros, a kerület meg az agglomeráció, hiszen mindhármunk pénze, így a megoldás kulcsa is a kormánynál van.”

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere kiemelte: „megértem Tarlós Istvánt, a saját szempontjából teljesen igaza van. Az állam kötelezővé tesz egy feladatot az önkormányzatoknak, fővárosnak, és nem ad hozzá finanszírozást. A fővárosnak ebből több mint húszmilliárd forint forráshiánya keletkezik, a főpolgármesternek valamit lépnie kell. De biztos vagyok benne, hogy ez nem azt jelenti, hogy január 1-től leállna a közlekedés, tárgyalni kell és megoldást kell találni, a kormányzatnak meg kellene értenie, hogy itt van felelőssége.”

Budaörs polgármestere szerint annak nincs sok esélye, hogy most az agglomerációs települések egyesével, gyorsan tárgyalni tudnának a kormánnyal. „Úgy látszik, mindig adventkor történik valami a közlekedéssel; tavaly ilyenkor az autópálya fizetőssé tétele miatt hívták össze az agglomerációs települések vezetőit. A többségében kormányzati polgármesterek nagyon fel voltak háborodva, együttes fellépést sürgettek, „ne engedjük” jelszavakat hallottam, aztán amikor elkezdtünk tárgyalni, nagyjából egyedül maradtam, a többiek beletörődtek a helyzetbe.”

Wittinghoff Tamás kijelentette: nem hiszi, hogy a tömegközlekedésnél ezt meg lehet tenni. „Nem fog az menni, hogy egyenként az összes településsel január 1-ig megoldás szülessen, az ünnepek alatt hatékonyan eredményt elérni nem lehet.”

A teljes fővárosi és agglomeráció közlekedésének megbénítása nem lehet a kormányzat célja, ezzel pedig, ha a kormányzat nem vállal terhet, éppen ez történne. Ha egyik pillanatról a másikra megszűnne az oda-vissza közlekedés a szűk agglomeráció és a főváros között, az katasztrofális helyzetet eredményezne – hangsúlyozta Budaörs polgármestere.

„Döbbenetes, hogy karácsony előtt derül az ki, hogy teljesen ellehetetlenülhet bármi és a tömegközlekedés kérdése január 1-től a Mi lesz? kérdő mondattal írható le” – mondta Wittinghoff Tamás.

„Furcsa megoldás született a miniszterelnök és a főpolgármester megbeszélése után. Azt gondoltam, hogy olyan megoldás lesz, ami megnyugtatja a településeket, és elsősorban az utazóközönséget. Hiszen több százezer ember mindennapi utazásáról van szó, akik a fővárosban dolgoznak, és a főváros iparűzési adójának megtermelésében is részt vesznek” – közölte Gödöllő polgármestere.

Gémesi György hozzátette: „a kötöttpályás és az autóbusz-közlekedés két külön kategória. Az autóbusz-közlekedés megállapodás kérdése a települések és a főváros között, eddig is fizettek a települések ezért, itt a mérték a kérdés. A kötöttpályás kicsit bonyolultabb, idetartozik a HÉV, van egy pálya, amit üzemeltetni kell. Furcsa lenne, ha az agglomerációs övezet határa előtt leállna, annál is inkább, mert a településeket összekötő tömegközlekedés biztosítása állami feladat, nem önkormányzati – ebben igaza van Tarlós Istvánnak. Az, hogy ennek finanszírozásában hogyan állapodik meg az állam és a főváros, nem ránk tartozik.”

A települések éves költségvetésének többszöröséről van itt szó. „Nincsenek tizenöt, húsz, harminc milliárdok ezeknek a településeknek a büdzséjében” – hangsúlyozta Gödöllő polgármestere. Gémesi György kiemelte, egy településen kívüli közlekedést biztosítása nem település, hanem az állam feladata. „Ez törvényben rögzített állami feladat. Innentől kezdve finanszíroznia is kell valamilyen formában, ha nem a fővároson keresztül, akkor a szolgáltatónak kell odaadni a forrást, ami biztosítja a feladat ellátását. Ez számomra azt jelenti, hogy a Fideszen belül háború van, ahol valakinek igaza kell legyen a másik kárára.”

„Ennek a rendszernek a működtetéséhez Gyál 72 millió forintot fizetett 2015-ben, tízmillió forinttal többet, mint 2014-ben. Amióta a BKV öt buszjáratot működtet Gyálon, azóta közel hasonló nagyságrendet fizetünk folyamatosan a BKV-nak, ezen felül a gyáli utasok hatezer forintos kiegészítő bérletet vásárolnak" – mondta Pápai Mihály.

Gyál polgármestere jelezte, pontos számuk nincs arról, hányan ingáznak Budapestre. „A tizenkilencezer ötszáz választópolgárunkból háromezer hatszáz a nyugdíjas, azt gondoljuk, tizenötezer embert és a bejáró diákokat érinti ez.”

„Nyugodtan fogadtuk a bejelentést. A tárgyalástól sok eredményt nem vártam, hiszen azt gondolom, ha valahova tárgyalni, akkor előtte nem ultimátumot küldök. Olyan patthelyzetet idézett elő Tarlós István, amiből nem lehet jól kijönni sem neki, sem a kormányfőnek” – jelentette ki Pápai Mihály. 

Hozzátette: „minket még nem kerestek, ez annyira friss, azt gondolom, januárban-februárban fognak felpörögni az események. Mi a BKV-val kötött szerződésnek megfelelően továbbra is fizetjük az esedékes díjat, ha küldik a számlát. A szerződés értelmében hat hónapos felmondási idő van mindkét fél részéről.”

„Az agglomerációs településekről összesen négyszázezer ember jár a fővárosba dolgozni, a Budapesten lévő alkalmazottak közel fele az agglomerációból jár be a munkába, ha megszűnne a BKV ezen szolgáltatása, akkor nemcsak ezeknek az embereknek a bejárása szűnne meg, hanem talán még az ország is megállna. A főváros GDP-jéhez nagyban hozzájárul ez a munkaerő, amely a saját településén veszi igénybe a jogos szolgáltatásokat: közvilágítás, úthálózat, víz-, csatornaszolgáltatás, egészségügy, bölcsőde, óvoda, iskola, tömegközlekedés. Mi ezért nem kapunk semmit a fővárostól, sokan ott is vásárolnak az ottani vállalkozásokat erősítik” – hangsúlyozta Gyál polgármestere.

Forrás: InfoRádió