A hatóságok által jóváhagyott helyi rendezési tervekben fejlesztésre szánt földeket is elárvereznek, ezáltal néhány település belátható jövőkép nélkül marad – olvasható a Népszabadság cikkében. „Elmegyünk a falig, de attól tartok, más érdekek erősebbek lesznek nálunk” – nyilatkozta a lapnak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke.

Ma a Mosonmagyaróvárról népszavazással öt éve levált Mosonudvar közigazgatási területének egynegyedét akarják elárverezni. A Népszabadság információi szerint ezeket a földeket a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Lajta-Hanság Rt. bérelte, legelőnek, szántónak használta azokat. A döntés súlyos csapás a településre, amelynek hosszú távú tervei voltak az érintett területekkel.

„Rendezési tervünkbe állami területeket is bevontunk a fejlesztés érdekében” – vágott bele a történetbe Rinczki Lajos, a 450 fős település polgármestere. „Két lakóövezetet szeretnénk kialakítani ezen a helyen. Fejlődni csak ebbe az irányba tudunk, illetve a falutól távol lévő, tanyaszerű területet lehetne használni, de az már semmiképpen nem volna szerves része Mosonudvarnak.”

A rendezési tervet 28 szakhatóság véleményezte, végül az állami főépítész hagyta jóvá. Általában ha az önkormányzat egy állami tulajdonú földre rendezési tervet készít, s azt a hatóságok elfogadják, az állam átengedi az egyébként nem használt területet. De ez persze nem kötelező. A polgármester szerint az állam és a szakhatóság között a rendezési tervek ügyében semmiféle együttműködés, kommunikáció nincs. A falu a jóváhagyást követően az érvényes dokumentum alapján tervezte a jövőjét. Az első földárverési fordulóban nem is szerepeltek a mosonudvari területek, a másodikban azonban már meghirdették őket.

A polgármester Nagy Istvánhoz, a szaktárca államtitkárához, egyben a térség országgyűlési képviselőjéhez fordult segítségért. Az államtitkár a helyszínen járt, s azt ígérte, szót emel a település érdekében, de küldjenek neki hivatalos levelet. Erre már egy főosztályvezető válaszolt, aki felsorolta a hatályos jogszabályokat, a földek pedig megjelentek árverésre a nemzeti földalap honlapján.

Ezt követően Rinczki Lajos a község nevében írt a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek is, de egyelőre egyiküktől sem kapott választ. A Magyar Önkormányzatok Szövetségét is megkeresték. A szervezet elnökét, Gémesi Györgyöt a Népszabadság is megkérdezte, hogy más településeket is érint-e a mosonudvarihoz hasonló történet.

„Biztos, hogy érint, bár egyelőre csak Mosonudvar kért segítséget” – válaszolta az elnök. „Márpedig, ha az önkormányzatok alól ellicitálják a földet, akkor a fejlődés lehetőségét veszik el tőlük.” Azt nem tudni, segíthet-e a szövetség, de Gémesi azt ígérte: „elmegyünk egészen a falig, s mindent megteszünk a település érdekében”. Ennek ellenére nem nagyon bízik abban, hogy a kormány visszavonja szándékait. Az önkormányzati érdek messze nem az első helyen áll a kormány által képviselt és támogatott érdekek között – tette hozzá.

Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, az MSZP szakpolitikusa szerint, ha törvényes is a kormány eljárása, az érintett önkormányzatok terveit hiúsítja meg. „Látszik, hogy az egyik hatóságnak fogalma sincs arról, hogy mit csinál a másik” – állítja Gőgös. „Engedélyeznek egy rendezési tervet, amelyet utána a kormány a földek elárverezésével teljesen felforgat. Az önkormányzatokat a hivatalos rendezési tervek sem védik meg.”

A politikus úgy látja, ha már ingyen nem adják a földeket az önkormányzatoknak, akkor az volna a tisztességes, ha ők is licitálhatnának. Önkormányzati fejlesztésekre a bankok bizonyára nekik is szívesen hiteleznének.

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a kormány döntése alapján állította össze a Földet a gazdáknak! program keretében értékesíthető területeket. Ennek során az egyes települések tervében szereplő – „jogi kötőerővel nem rendelkező” – keretszabályokra és övezeti besorolásokra nem volt tekintettel, ilyen jellegű kötelezettsége nem áll fenn. A tulajdonos állam rendelkezési jogát ez nem befolyásolja.

A szaktárca azt is tudatta: ha konkrét, megvalósítás alatt vagy közvetlenül előtte álló, valamennyi jogerős engedéllyel már rendelkező beruházást érint a földértékesítés, akkor az eladásra tervezett részeket kiveszik a listáról. Ilyen stádiumba érkezett fejlesztésről Mosonudvar esetében nem tudnak, így ezeket a földeket elárverezik.

„A haszonbérleti szerződések egyébként is csak 2051 után tennék lehetővé az önkormányzat számára, hogy esetlegesen megszerezzék a földek használati vagy tulajdonjogát” – hangsúlyozza a szaktárca.

Forrás: Népszabadság