Divatos kifejezés manapság a smart city, mindenki szeret dobálózni vele, és talán még sikk is, ha valaki ilyen településen élhet. De mit is kell érteni az alatt, hogy egy város okos? Ennek járt utána a Magyar Nemzet Online a Lechner Tudásközpont Okos Város központjának vezetőjénél és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánjánál.

Mindenki mást ért „okos város” kifejezés alatt, ebből kifolyólag számos különböző mélységű és terjedelmű definíció létezik, de az egyik legjobb, legegyszerűbb ezek közül az „élhetőbb település” – fogalmazott Kulcsár Sándor, a Lechner Tudásközpont Okos Város központjának vezetője. Az elnevezés némiképp csalóka, hiszen a legtöbb embernek azonnal a technológiai innovációk jutnak eszébe, sokszor viszont egyáltalán nem erről van szó. Koppenhágának például kiemelt célja az olyan zöld közterületek létrehozása, ahol az emberek több minőségi időt töltenek el, ez pedig egyáltalán nem technológiaorientált.

Digitalizációval az emberiességért

A digitalizáció jelen van már a magánéletben is, s ez megkönnyíti például az elmagányosodott idős lakosság közösségbe illesztését vagy egy otthoni egészségügyi felügyeleti rendszer működtetését; többek között ezek is az okos város témakörébe tartoznak – közölte megkeresésünkre dr. Vajta László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. Hozzátette ugyanakkor, bár ezek a megoldások technológiai alapúak, felhasználásuk végtelenül emberi.

A smart city fogalma nem más, mint egy fenntartható, környezettudatos városszervezési és működtetési gyakorlat, melynek célja a lakosság egyre jobb közérzete – emelte ki a dékán.

Budapestnek mennyi az IQ-ja?

Egyébként Budapesten és több magyarországi településen is megtalálhatók olyan fejlesztések, amelyeket bátran hívhatunk okos megoldásoknak. Ilyen például a BKK Futár, amely Európa-szinten említésre méltó, de ide sorolható a MOL Bubi, az Ügyfélkapu, a tűzcsapokat ivóvíz forrássá átalakító Ivócsap, vagy Szolnokon a város fejlődésében a társadalmi részvételt erősítő Internetakadémia, a T-Kids gyerekszakkör vagy az „Alakítsd a jövő városát” program is. Több településen működik intelligens közvilágítás-vezérlő rendszer, ami egyúttal környezeti adatok gyűjtésére is alkalmas, de olyan egyéb szolgáltatások is, mint egészségügyi területen a Healthcare Mobile, a WEBBeteg, a szomszédokat közösségi hálózattá formáló Miutcánk vagy a mozgáskorlátozottakat segítő Route4U.

Az okos város lét ugyanakkor nem csak a különböző innovációktól függ, nagyon fontos, hogy azok integráltan, egy nagyobb cél érdekében összehangolva, egy alapinfrastruktúrára épülve jelenjenek meg – hívta fel a figyelmet Kulcsár Sándor, és hozzátette, ez az újfajta megközelítés nemzetközi szinten is irányadóvá vált. Fontos aspektus továbbá, hogy az okosvárosodás egy több szereplős folyamat. Részt vesznek benne a városi önkormányzatok, felsőoktatási, állami, sőt uniós intézmények, amelyek célokat és keretet adnak a fejlesztéseknek; a különböző nagy technológiaszállító cégek, amelyek eszközöket és megoldásokat tudnak hozzátenni; és természetesen a település lakói, civil szerveződései, helyi vállalkozásai, akik érdekében az egész történik, és akik részvétele a célok kijelölésében kulcsfontosságú.

Felzárkóztatás

Az Európai Unió kiemelten kezeli az okos városok kérdéskörét, illetve az ehhez kapcsolódó tudástranszfert. Léteznek olyan uniós pályázatok, melyek célja, hogy a fejlett régióból nemzetközileg elismert kutatócsoportok más, kevésbé fejlett országok kutatóintézeteivel olyan kiválósági központokat hozzanak létre, melyek segítik a már bevált gyakorlatok átvételét, az uniós forrásokhoz való hozzáférést és az adott állam gazdasági fejlődését. Jelenleg egy ilyen pályázaton szerepel a BME.

Semmi sem fekete vagy fehér

A lakosságot azért is fontos bevonni a döntések előkészítésébe, mert egy fejlesztés sem fekete vagy fehér – magyarázta a Lechner Tudásközpont Okos Város központjának vezetője. Lehet, hogy egy eszköz néhány ember életét megkönnyíti, de közben olyan politikai vagy gazdasági hatásai vannak, amelyek sokak mindennapjait nehezítik meg (elég csak az Uberre gondolni). Olyan megoldásokra van szükség, melyek a lehető legnagyobb tartós hasznot hozzák a közösség és a város életébe – húzta alá a szakember.

Jogharmonizáció

Az Uber esetére utalva Vajta László közölte, nem az ilyen újszerű szolgáltatások megjelenésével van a probléma, és nem is azzal, hogy nem illene az okos város koncepcióba, hanem a jogharmonizáció hiányzik. A törvényességi szempont egyébként elmondása szerint sokszor felmerül problémaként a digitalizáció áltat életre hívott új szolgáltatói modellek esetében, melyek ugyanakkor nem ritkán megjelenhetnek a smart city témakörében, mint innovatív megoldások.

Forrás: Magyar Nemzet Online