Az állami tisztviselők új képzési programjának és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújításának célja a versenyképesebb, naprakészebb közigazgatás kiépítése, amely hozzájárul egy jól működő gazdasághoz és a polgári társadalom megerősítéséhez is – hangoztatta a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára az állami tisztviselők új rendszerű képzésének nyitórendezvényén.

„Az igazi tisztviselő” című ünnepi rendezvényen Vidoven Árpád arról beszélt: 2010-ben elkerülhetetlenné vált, hogy a kormány új alapokra helyezze az elavult magyar közigazgatást, mert a hatalmas apparátus túl sok pénzbe került és nem serkentette, hanem akadályozta az ország gyorsabb, sikeresebb, versenyképesebb fejlődését.

A kormány vallja, hogy a jó és erős állam csak a megfelelően képzett, elhivatott közszolgákkal valósulhat meg – mondta, hozzátéve, hogy ehhez valódi jövőképet kínáló életpályamodell és az ehhez társuló, a járásoknál már bevezetett és fokozatosan felmenőrendszerben a közigazgatás minden szintéjén megjelenő megfelelő bérezés szükséges.

Az államtitkár szerint az új életpályamodell bevezetésével, az előmeneteli rendszerrel, a bérezéssel megtették az első lépést, cserébe a tisztviselőknek folyamatosan képezniük kell magukat, de ez a képzés nemcsak a tisztviselőknek, hanem az egész közszolgáltatásnak is érdeke, mert „egy versenyképes, jó állam alapját a megfelelően képzett és elhivatott közszolgák adják”. Kiemelte: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) kiemelt szerepe van a megújuló képzési rendszerben.

Patyi András, a képzést megvalósító NKE rektora előadásában arról beszélt, az emberekre, ügyfelekre irányuló közigazgatási működés erősítése, folyamatos fejlesztése áll az új képzési rendszer középpontjában. Mint mondta, a közigazgatás „jósága” a tisztviselők képességein, készségein, tudásán és tapasztalatán múlik, és ha ezek a kompetenciaelemek rendben vannak, elkövethető akármilyen hiba, adott esetben születhet akármilyen rosszul megalkotott jogszabály, a hivatal és a hivatal vezetője „át tudja segíteni rajta a közigazgatási ügyet”.

A rektor szólt arról is, hogy az NKE egyedül nem lenne képes ezt a kompetenciafejlesztő munkát elvégezni, ebben partnerei lesznek a megyei és fővárosi kormányhivatalok, valamint a közigazgatással foglalkozó egyetemek. A rendezvényen ezért átadták az NKE és a fővárosi és megyei kormányhivatalok, mint a képzés stratégiai partnerei közötti együttműködési megállapodásokat is. 

Janza Frigyes, az NKE fenntartói testület ügyvivője előadásában arról beszélt, a tisztviselők kompetenciájának fejlesztése a közmegelégedés kivívásának eszköze, és ezt szolgálja a képzési rendszer átalakítása.

Jávor András, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke pedig arról szólt, hogy csaknem nyolcvanezer kormánytisztviselő naponta szolgálja a közjót.

Az állami tisztviselőkről szóló, nyáron hatályba lépett törvény jelentős mértékben átalakítja a tisztviselők képzésének rendszerét annak érdekében, hogy a közigazgatás valós fejlesztési igényeit jobban szolgáló, a tanulást hatékonyabban támogató képzések fogadják a tisztviselőket. A törvény két új előmeneteli képzést vezet be, a kormányzati tanulmányok és a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzést, mindkettőt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valósítja meg.

A tervek szerint az ősszel, illetve keresztfélévben induló képzéseknél az NKE 2018 végéig finanszírozni fogja a jelentkezők képzési díját és a tananyag költségét A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpályaprogram és oktatás technológiai fejlesztése elnevezésű, kiemelt EU-finanszírozású projektből.

Forrás: MTI