A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) közleményben fordult az önkormányzatokhoz, amelyben azt javasolja, ne vezessék be az ebrendészeti hozzájárulást, mert ez nem hoz semmilyen pluszbevételt, sőt többletkiadást jelent a településeknek. Mindemellett - a két szervezet szerint - éppen a felelős állattartókat büntetnék az ebadó bevezetésével. A MÖSZ és a MEOE közleménye az alábbiakban olvasható.

„Többe kerül a leves, mint a hús"
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete nem javasolja az ebadó bevezetését.

Január elsejétől az állatvédelmi törvény módosításával lehetővé vált a települések részére az ebrendészeti hozzájárulás, közismert nevén az ebadó kivetése. Az új törvény szerint az önkormányzatok háromévente kötelesek összeírni a településen fellelhető ebeket, és azok után a tulajdonosokra adót vethet ki.

Kivételt képeznek a fajtatiszta törzskönyvezett őshonos magyar fajtakutyák, a munka kutyák, a terápiás kutyák, valamint a menhelyekről és sintér telepekről örökbefogadott illetve az ivartalanított kutyák. Az ebadó évi maximum 6000 forint lehet kutyánként, a veszélyes ebek után pedig évi 20 ezer forint vethető ki. Az ebből befolyt adót az önkormányzatok kötelesek ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására fordítani.

A MÖSZ szerint a települések részére ez az adófajta nem hoz semmilyen pluszbevételt, sőt többletkiadást jelent, hiszen az ebek összeírásához megfelelő személyt kell alkalmazni, aki ismeri a kutyafajtákat, de egyszemélyben még arra is képes, hogy eldöntse, melyik kutya tartozik a veszélyes kategóriába. Továbbá az adóirodán is többletfeladatot jelent a dolgozók részére. Kérdéses az is, hogy a befolyt bevétel átutalásával, hogyan követhető tovább, hogy azt a megfelelő célra költötték el.

Bár a hírportálokon csak pár napja jelent meg az ebadóról szóló hír már most érezhető, hogy többen amellett döntöttek, hogy kutyájuktól megválnak. Sajnos már decembertől megfigyelhető a gazdátlan ebek számának növekedése. Számos menhelyen januárra már nem volt hely több kóborkutya befogadására. 

Azzal, hogy az örökebefogadott kutyákra az új törvény az adómentesség mellett nem ír elő sem mikrochipezési, sem ivartalanítási kötelezettséget, szinte kivédhetetlenné teszi a visszaéléseket (saját kutya leadása, majd örökbefogadása, vagy ennek lepapírozása) és nem képes megakadályozni a nem kívánt szaporulat újratermelődését, így a menhelyi vagy utcán kóborló kutyák utánpótlását sem.  A bejegyzett tenyésztők magas genetikai értéket képező törzskönyvezett tenyészállataira és a tőlük származó, tudatos tenyésztői munka eredményeként létrejött szaporulatra viszont adót kell kivetni. Az ebadó bevezetésével pont a felelős állattartókat bünteti az új törvény.

A MÖSZ és a MEOE támogat minden olyan kezdeményezést, ami a felelős állattartást biztosítja. Véleményük  szerint egy olyan programot kell kidolgozni ami öt éven belül biztosítja, hogy minden kutya mikrochippel legyen ellátva, továbbá támogatni kell a tenyésztésre nem szánt ebek ivartalnítását.  Átdolgozást igényel a törvény abból a szempontból is, hogy egyaránt alkalmas legyen a véletlen szaporulatok és a tenyésztési előírásoknak nem megfelelő, szándékos kutyaszaporítás visszaszorítására is.

Mivel az ebrendészeti hozzájárulás az önkormányzatok részére csak lehetőség ezért a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete azt javasolja a települési önkormányzatoknak, hogy azt ne vessék ki. Továbbá kérik a kormányt, hogy a fent említett célok elérése érdekében konzultáljanak a megfelelő szervezetekkel és az önkormányzati szövetségekkel.