A fővárosi önkormányzat az előző ciklusokban nem teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségeit, és nem fizette ki teljes mértékben a BKV-nak a bevételekkel nem fedezett kiadásait, ezért is került a cég abba a helyzetbe, amelyben jelenleg van - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a BKV 2002 és 2010 közötti gazdálkodásának ÁSZ -vizsgálatáról és ennek megállapításáról január 19-én tartott sajtótájékoztatón.

Domokos László elmondta, hogy a BKV pedig nem kezelte megfelelően a likviditási problémákat, mert csak hitelfelvétellel orvosolta a pénzhiányt, nem készített megfelelő kockázatelemzéseket. Az ÁSZ elnöke kifejtette: 2004-ben megállapodtak arról, hogy az önkormányzat megtéríti a BKV-nak a bevétellel nem fedezett, indokolt költségeket a BKV által benyújtott kompenzációs igény alapján. A BKV ezt az igényt egyetlen esetben nyújtotta be, 2004-ben, ezt akkor elfogadták, ez alapján 31-39 milliárdos kompenzációt kapott volna a cég a 2004-2012-es időszakra. Domokos László jelezte, hogy az igényt a BKV csak egy esetben nyújtotta be.

Mivel a főváros nem fizette ki a különbözetet, a közgyűlési bizottságok jóváhagyták, hogy a BKV veszteségeit hitelfelvétellel, hitelmegújítással, folyószámla-hitelkeret biztosításával fedezzék. A bizottságok a közgyűlést annak ellenére nem tájékoztatták, hogy ezek a hitelfelvételek kockázatot jelentettek. Ez összesen 41,4 milliárd forintos olyan kiadást jelentett, amely nem merült volna fel, ha a főváros kifizette volna a kompenzációt a BKV-nak.

Domokos László közölte: a bizottságok tudomásul vették az adósságállomány növekedését, és nem hívták fel a figyelmet a kockázataira. Az elfogadó bizottságok elnökei és tagjai veszélyeztették a közszolgáltatás ellátását, az előző főpolgármester pedig nem tájékoztatta a közgyűlést a bizottságok döntéséről.

Az elnök elmondta azt is, hogy az állam a BKV-nak 2002 és 2010 között 404 milliárd összegben adott működési célú támogatást. Ezzel egy időben Budapest annak érdekében, hogy a BKV működőképes legyen, minimális, a fenntartást biztosító összegeket utalt át többnyire tőkepótló támogatások címén, összesen 199 milliárd forintot.

A BKV Domokos László elmondása szerint ebben a helyzetben is kiemelt juttatásokat adott, így alapbérprémiumot, névre szóló életbiztosítást, korlátlan bel- és külföldi autó- és mobiltelefon-használatot is. A munkaviszony megszüntetése miatt több mint 1,8 milliárdot fizettek ki végkielégítésre.

Az elnök szerint nemcsak a finanszírozás, hanem a vagyonnal való gazdálkodás is problémás volt, a járműállomány jelentős része átlépte a tervezett élettartamát, az infrastruktúrában bármikor keletkezhetnek hibák, amelyek veszélyeztethetik a szolgáltatás ellátását. Hangsúlyozta, hogy bár a fővárosnak meglett volna rá a jogköre, 2002 és 2010 között nem ellenőrizte a BKV-t, nem végzett belső ellenőrzést.

A BKV a likviditási kockázati tényezőket nem kezelte jól, mert kizárólag a hitelfelvétel elmaradásának hatásait mutatta be, a felvétel kockázatelemzését nem végezte el, a külső és belső kockázatokat nem tárták fel.

Az ÁSZ vizsgálata alapján a legfőbb ügyész egyelőre mérlegeli, hogy indokolt-e az esettel kapcsolatban jogi lépéseket tenni.

A főpolgármester szerint segíti a BKV 2002 és 2010 közötti gazdálkodásáról szóló állami számvevőszéki jelentés (ÁSZ) a közlekedési társaság pénzügyi problémájának rendezését. Tarlós István elfogadja az ÁSZ iránymutatásait - közölte Szűcs Somlyó Mária, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója január 19-én az MTI-vel.

„Budapest főpolgármestere köszöni az ÁSZ állásfoglalását a BKV múltjának és helyzetének megítéléséről, mert jelentős mértékben elősegíti a probléma rendezését. Teljes mértékben elfogadja az abban foglaltakat, melyek a 2002-2010 közötti időszak eseményeinek tárgyilagos, objektív elemzését tartalmazzák" - olvasható a közleményben.

A kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint Tarlós István elfogadja az ÁSZ iránymutatásait is. A főváros a BKV városi szintű fenntartásának megszervezésén munkálkodik, az idei évre is - a nagyon szűkös forrásokból - 30 milliárd forintot különít el a tömegközlekedés működésének finanszírozására, és folytatja a 2010 novemberében megkezdett átszervezéseket és szükséges fejlesztéseket - teszi hozzá.

A közlemény szerint a főpolgármester számít az ÁSZ támogatására abban, hogy „a jelentésben foglaltak által is alátámasztott, megörökölt súlyos állapotok megszüntetésére a városnak forrásteremtési lehetőségekre szüksége van".

Forrás: MTI -STOP.hu