A májusi eső aranyat ér – mondhatnánk a régi közmondással, csakhogy idén annyi jutott az égi áldásból, hogy az már valóságos csapás volt. A hónap elején orkán erejű viharok csaptak le Magyarországra, hogy aztán egy kicsit később, már inkább a hónap második felében annyi eső hulljon le az égből, amivel öt Balatont is meg lehetett volna tölteni.

Nyolc megyében hirdettek vészhelyzetet

A legsúlyosabb helyzet a Hernád, a Bódva és a Takta, vagyis a Felvidék felől érkező folyók mentén alakult ki. Ezért aztán nyolc megye, vagyis Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Fejér területén kellett a frissen kialakult polgári kormánynak vészhelyzetet kihirdetnie a május végi, június eleji hatalmas esőzések miatt. A helyzet azonban még ennél is rosszabb volt, hiszen árvízi védekezést az ország 12 megyéjének 265 településén folytattak a vízügyi hatóságok szakemberei. A legkritikusabb időszakban volt úgy, hogy egyszerre 25 ezer ember is dolgozott a töltések mentén. Bevetették a honvédség, a tűzoltóság, a polgári védelem, valamint a rendőrség teljes, mozdítható személyi állományát. Néhány helyen még a börtönökből is kihozták a jobb magatartású rabokat, és ők is beálltak a sorba, s hordták a homokzsákokat, védték a töltéseket, hogy a víz ne tegyen tönkre a gátak mögötti értékeket. De ez sajnos nem mindenhol sikerült. Az árvízi és belvízi veszélyeztetés miatt az ország 126 településén kellett a lakosság kisebb vagy nagyobb részét kitelepíteni. A legrosszabb helyzetben Borsod-Abaúj-Zemplén megye került, ahol 45 település került vészhelyzetbe. Miskolc-Csorbatelep, Bőcs, Edelény, Ónod, Hont, Sajólád, Ócsanálos, Arnót, Aszaló, Sajósenye, Szikszó, Edelény, Halmaj, Hernádlak, Hernádnémeti, Hernádszentandrás, Kiskinizs, Kistokaj, Mályi, Vilmány, Alsózsolca, Felsőzsolca, Harsány, Gesztely, Sajóecseg, Sajóhídvég, Sajólád, Sajókeresztúr, Sajópálfala, Sajósenye, Szirmabesnyő, Rakacaszend, Tornaszentandrás, Tornabarakony és Sajóvámos lakosainak pedig azt is meg kellett tapasztalniuk, hogy milyen az, amikor a víz az úr, és elönti a települést. Országszerte több mint 200 ház dőlt össze, ebből a borsodi régió 150 házzal képviselteti magát. Országosan mintegy ötezer embert kellett kitelepíteni, 70 százalékuk Borsod-Abaúj-Zemplén megye imént említett térségében kényszerült arra, hogy átmenetileg befogadó helyeken, rokonoknál vagy barátoknál találjon menedéket az árvíz okozta veszély miatt. Sokan voltak azonban olyanok, akik a hatóságok kezdeményezése ellenére sem hagyták el otthonaikat, szükségtelenül vállalva az esetleges közvetlen életveszélyt is. Miskolcot május végén a terelések és a torlódások miatt közúton roppant nehezen lehetett megközelíteni, a 3. számú főútvonalnak a városhoz közeli elöntése miatt kritikus helyzet alakult ki. A védekezési munkák mellett jelentős feladat a védekezéshez szükséges eszközök, anyagok logisztikai biztosítása, a védekezésben részt vevők és a befogadó helyeken tartózkodók ellátásának megszervezése is. Tekintettel az árvíz elleni védekezés területi nagyságára és várható időbeni elhúzódására, valamint a védekezéshez felhalmozott készletek megcsappanására, Magyarország az Európai Polgári Védelmi Mechanizmus keretén belül a korábban már kért kétmillió darab homokzsákon felül további három millió darabos segítséget kért és kapott tagországoktól.

Milliárdos károk a mezőgazdaságban

A gyors felmérések szerint mintegy 100 milliárd forintos kár keletkezett a mezőgazdaságban, de milliárdos károk vannak az erdőgazdaságban is – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében. Eszerint a belvízzel borított terület nagysága eléri a 200 ezer hektárt. Az őszi búza országos vetésterületének mintegy 5 százaléka, körülbelül 50 ezer hektár van víz alatt, hasonló az arány az őszi káposztarepcénél is. A napraforgónál ez 3,5 százalékot, vagyis 18 ezer hektárt jelent, míg a kukorica vetésterületénél mintegy 18 ezer hektárt. A felmérés szerint ebből már biztosan kipusztult legalább 50 ezer hektárnyi növényzet. A növényállományt legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben sújtja belvízkár. Országosan is jelentős, mintegy 110 ezer hektár a vetetlen területek aránya, amely területeket várhatóan az idei évben nem tudnak hasznosítani a gazdálkodók. A nagymértékű megdőlésből adódóan a víznyomásos területeken nagyarányú lehet az őszi kalászosok terméskiesése. Emellett a legfontosabb munkálatok, a kalász növényvédelme és a kártevők elleni védelem nem teljesíthető, mivel a talaj szántóföldi gépekkel teljesen járhatatlan, vízzel telített. Ezért aztán nemcsak a mennyiségben, hanem a minőségben is komoly romlásra lehet számítani. A közlemény úgy fogalmaz, hogy sok mindent befolyásolhat az elkövetkező 2-3 hét és a betakarítás körüli időjárás is. Amennyiben a betakarításkor hasonlóan csapadékos idő lesz, az a gabonafélék termesztőit akár katasztrófával is sújthatja. Emlékeztetnek arra, hogy tavaly ősszel a termelők 1,057 millió hektáron vetettek búzát, ami eleve 82 ezer hektárral volt kisebb az előző évinél. Ez a terület azonban ebben az évben a bel- és árvizek miatt több tízezer hektárral csökken. Számításaik szerint évtizedek óta először fordulhat elő, hogy az ország búza betakarítás kori területe egymillió hektár alatti lesz. Jelentős a kár az erdőterületeken is. A kidőlt fák mennyisége 400-500 ezer köbméter, azaz az éves kitermelés 10 százalékára tehető az a fatömeg, melynél úgynevezett kényszer kitermelésre lesz szükség. A legnagyobb kár központja Veszprém megye, az itteni erdőkben észlelték a károk körülbelül kétharmadát.

Jezsó Ákos