Mindmáig megoszlanak a vélemények a génmódosított növényekkel kapcsolatban: a legtöbb ország – köztük hazánk – ellenzi termesztésüket. Az Európai Bizottság ennek ellenére több növény esetében már engedélyezte a génmanipulációt, figyelmen kívül hagyva, hogy a génkezeléstől mentes növények kelendőbbek és drágábbak a világpiacon. Magyarországon már a köztársasági elnök is hallatta szavát ez ügyben, óva intve a lakosságot a génmódosított növényektől. Néhány éve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban arról tájékoztatták a közvéleményt, a hazai kukorica exportlehetőségeit segíti, hogy bizonyíthatóan nem génmódosított terményről van szó.
Fokozott ellenállás
De vajon van-e okunk félni az ilyen növényekből készült élelmiszerektől? Mint szakértőktől megtudtuk, a belgiumi Gand egyetemének kutatói 1982-ben felfedezték a Mycobacterium tumefaciens nevű talajbaktériumot, amely saját genetikai információjának egy részét képes volt továbbítani az általa megfertőzött növényekben. Ezt a transzgenezist reprodukálták később laboratóriumi körülmények között, létrehozva a transzgén – vagyis génkezelt – növényeket. Manapság több mint 50 növénynek van transzgén változata. Nagy többségüket – mint például a kukoricát, szóját, repcét – ipari mennyiségben állítják elő, főleg a tenyésztők állatainak szükségletei kielégítése céljából. A génkezelt növények mezőgazdasági előállítása először azzal a céllal történt, hogy növeljék a terméshozamot. Ezt két módon tették: az intenzív növénykultúrákban fokozták az őket elpusztító rovarokkal szembeni „természetes” ellenállásukat, illetve elérték, hogy a génkezelt növények többé nem reagáljanak a gyomirtó szerekre. A génkezelt kukoricával a svájci Novartis foglalkozik. Ez a termék olyan méreganyagot termel, amely elpusztítja a kukoricacsövek legfőbb ellenségét, egy hernyófajtát. Egy másik igen elterjedt transzgén kultúra a gyapoté, amit a géntechnológia igazi sztárjának is lehetne nevezni, ugyanis ezt a növényt 37 különböző rovar pusztítja, így a rovarirtó szerekkel szemben is ellenállóvá kellett tenniük a tudósoknak.
Többféle nézőpontból
A megkérdezett szaktekintélyek arról is tájékoztattak bennünket, hogy a Világbank által támogatott program elő kívánja segíteni a génkezelt élelmiszerek terjedését a világ éhínség sújtotta területein, például Afrikában. A program szakértői szerint a genetikailag módosított élelmiszerek segítségével 2025-ig közel kétmilliárd rászoruló táplálkozási szokásain tudnának javítani. Ebből a szemszögből nézve a „mutáns” növények sosem látott reményt jelentenének. A környezetvédők minderről egészen másként vélekednek. Szerintük létezik olyan génmódosított növény, például a burgonya, melynek fogyasztása komoly következményekkel járhat. Ugyanakkor a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalban azt állítják, nem vitás, hogy a génmódosított növények – ugyanúgy, mint a természetesen előforduló vagy keresztezéssel létrehozott fajták is – lehetnek ártalmasak, közömbösek vagy hasznosak, ezért mindegyiket egyedileg kellene megvizsgálni. Szerintük a világon eddig engedélyezett típusok elvileg ártalmatlanok.
Új szabályok az EU-ban
Az Európai Bizottság korábbi döntése alapján az Európai Unió területén engedélyezett volt néhány génkezelt növény termesztése. Az eddigi szabályozással azonban nem mindegyik tagállam volt elégedett, főként a környezetvédők gyakori kritikája miatt. Éppen ezért az új összetételű Európai Bizottság úgy határozott, módosítja eddigi szabályzatát. Kiszivárogtatott hírek szerint a bizottság javasolni fogja, hogy az EU tagországai a jövőben nemzeti hatáskörben dönthessenek arról, engedélyezik-e a génkezelt növények termesztését a területükön vagy sem. Jelenleg elméletileg engedélyezett az ilyen növények termesztése, és a tagországok csak tudományosan igazolt egészségügyi vagy környezetvédelmi érvekre hivatkozva tilthatják azt. Több tagország azonban, köztük Magyarország is – elsősorban tudományos aggodalmak miatt – heves ellenzője a génkezelt termékeknek, így az említett lehetőséggel élve nemzeti tilalmi zárlatot tart érvényben. Ezek az országok nehezítették a génmódosított növények használatát más tagállamokban is. A témáról folytatott szavazásokon az utóbbi években rendre patthelyzet alakult ki az EU-tagok között. A brüsszeli bizottság azt reméli július közepén beterjesztendő javaslatától, hogy tisztábbá válik a helyzet az EU-ban, és a génkezelés-párti országok akadálytalanul élhetnek ezzel a lehetőséggel, míg az ellenzőknek nem kell kiskapukat keresgélniük a tilalom folytatásához. Az unión kívül, elsősorban az USA-ban, elterjedtek a nagyobb terméshozamot, illetve a kártevőkkel szemben jobb ellenállást lehetővé tevő génmódosított termékek. A gyártók azt hangoztatják, nincsenek bizonyítékok ártalmas egészségügyi vagy környezeti hatásra. Az ellenzők szerint viszont még nem áll rendelkezésre elegendő tudományos ismeret ahhoz, hogy egyértelműen ártalommentesnek lehessen nyilvánítani a szóban forgó termékeket. Arra viszont már több bizonyítékot mutattak be Magyarországon, hogy bizonyos génkezelt kukoricafajták termesztése káros hatásokkal járhat az érintett és környező földterületre, illetve annak állatvilágára.
Bálint József
